Enyhítenének

A jegybank lesz a devizahitelesek megváltója?

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke személyes egyeztetést javasolt Orbán Viktor miniszterelnöknek annak érdekében, hogy az MNB javaslatai is eljussanak a kormányhoz a hitelesek terheinek könnyítése érdekében.

_{2011.09.07 10:44MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A miniszterelnök Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízta meg az egyeztetéssel. Az MNB már tavaly is kidolgozott egy javaslatcsomagot a hitelesek védelmére. A javaslatok célja az MNB hétfői bejelentése szerint a hitelesek terheinek számottevő csökkentése, valamint olyan, a pénzügyi intézményekkel közös kockázatmegosztás kidolgozása, mely egyúttal biztosítja a pénzügyi rendszer stabilitásának hosszú távú megőrzését és a rendszerszintű kockázatok csökkentését is.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ugyancsak hétfőn azt közölte, hogy a miniszterelnök Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízta meg azzal, hogy személyesen egyeztessen a jegybankelnökkel a devizahiteleseket érintő javaslatairól.

Az MNB már egy éve is kidolgozott saját, a hiteleseket védő javaslatokat, amelyeket a jegybank konkrét jogszabály alkotására irányuló javaslataiként 2010. szeptember 14-én küldött meg Matolcsy György miniszternek. A jegybank akkori álláspontja szerint a bankok erőfölénye főként a hiteltermékek árazásában jelenik meg, ezért az ügyfél és a bank viszonyában ezen a ponton szükséges beavatkozni.

Az MNB azt javasolta a kormánynak, hogy bankok kétféle lakossági hitelterméket nyújthassanak a jövőben: referenciakamathoz kötött hitelt, amelynek felára a futamidő alatt nem növelhető, vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termékeket. Azt is javasolták, hogy ezeket a szabályokat a fennálló hitelállományra is alkalmazzák a bankok. Ezen túlmenően, az MNB tavalyi javaslata szerint olyan jogszabályt kell alkotni, amely kizárja a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítését, illetve korlátozza a marzs lehetséges mértékét, és lehetővé teszi a hitelek devizában történő törlesztését is.

A Népszabadság 2010. október 13-án arról számolt be, hogy a kormány udvarias hangú levél formájában tudatta az MNB-vel, hogy nem kér a jegybanki vezetők hitelezés átláthatóságát javítani szándékozó javaslataiból.

A lapban közölt cikk szerint a Matolcsy György vezette tárca a válaszlevélben kifejezte egyetértését a javaslatban megfogalmazott célokkal, a lakossági hitelek átláthatóbb árazásával és a termékek összehasonlíthatóságának javításával, egyben jelezte, hogy már a parlament előtt van a Rogán Antal és Kósa Lajos által sürgősséggel benyújtott javaslatcsomag a hitelfelvevők helyzetének javítására, s nincs idő a szándékában, céljaiban hasonló MNB-javaslatok beépítésére. A hétpontos fideszes javaslatcsomagot, amely csak a lakáscélú hitel-, kölcsön-, és lízingszerződésekre vonatkozik, 2010. október 25-én fogadta el a parlament. A módosítások szerint ötévente egy előtörlesztés és egy futamidő-hosszabbítás ingyenes a lakáshitelesek számára.

A törvény kimondja a középárfolyam kötelező alkalmazását és azt, hogy a hitelszerződés az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Csökkentették az előtörlesztéskor felszámítható költségek felső határait is 2,5, illetve 2 százalékról 1,5, illetve 1 százalékra. Az előtörlesztés pedig a futamidőből eltelt két év után ingyenes lett azzal a megszorítással, hogy ötévente egy költségmentes előtörlesztésre jogosult a hitel felvevője.

Az MNB a hétpontos csomagról úgy vélekedett, hogy nem megfelelő ponton avatkozik be az ügyfél és a bank viszonyába, így a problémát valójában nem kezeli. Az idén elfogadott otthonmentő csomaggal kapcsolatban is kifejezte aggályait az MNB, úgy látja, hogy néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét. A jegybank szerint, az aktuálishoz képest minél erősebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassúbb lesz a lakosság adósságállományának leépülése, illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és Magyarország pénzügyi sérülékenysége.

Az MNB azt javasolta, hogy az árfolyamrögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki, ugyanis a türelmi időszak elteltével az árfolyamrögzítést választó ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg.

A negyedéves árverezési kvótát 5-10 százalékra emelte volna az MNB, mert a túl alacsony árverezési kvóták szerinte hasonló kockázatot rejtenek, mint a moratórium teljes fennmaradása, azaz a jelzáloghitelek mögötti fedezetek értéke csökken, a bankok mérlegét továbbra is nagymértékben terhelik a nemteljesítő hitelek, ami rontja a hitelintézetek hitelezési képességét, és ezáltal negatívan hat a gazdasági növekedésre is.

A nemzetgazdasági miniszter a miniszterelnök felkérésére az idén augusztusban Otthonvédelmi Monitoring Bizottságot (OMB) hozott létre, amelynek tagjai: Király Júlia, az MNB alelnöke, Balogh László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) alelnöke és Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, aki egyben a bizottság vezetője is. Az OMB feladata a hazai lakossági hitelezés szabályozásának áttekintése, különös tekintettel a banki hitelek árazásának átláthatóságára, a bankok közötti versenyhelyzetre és a fogyasztóvédelmi szabályozás megfelelőségére. A bizottság feladata lesz a devizaadósok védelmében felállított árfolyamvédelmi konstrukció működésének figyelemmel kísérése is. A bizottság rendszeresen tájékoztatja munkájáról a kormányt, és pénzügyi szabályozási javaslatokat fogalmaz meg.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter