Kemény menet lesz

Elöregedő társadalom: ki fizeti meg a nyugdíjszámlát?

A társadalom elöregedése nagyon sokba kerül az egyes országoknak. Fékeződik a növekedés, miközben nő a szükséges ráfordítás. Az egyik megoldás a nyugdíjkorhatár emelése. Vegyes a kép.

2011.06.22 08:24ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A világ lakosainak a száma az idén év végével eléri a hét milliárdot és az előrejelzések szerint 2050-re meghaladja majd a 9 milliárdot - írja a Világgazdaság online kiadása.

A folyamat a társadalmak korösszetételemének a változásával jár majd együtt: a gazdag ipari országokban, valamint több közepes- és alacsony jövedelmű országban a társadalom idősebb tagjainak az aránya drámai módon megnő.

Ebben – meglepő módon – az is komoly szerepet játszik, hogy mind több helyen csökken a születések száma.

Mindenesetre 2011 és 2050 között mintegy 1 milliárd munkaképes korú felnőtt és 1,25 milliárd hatvan év feletti nő és férfi adódik a világ lakosainak a számához, miközben a 25 évnél fiatalabbak száma 3 milliárd körül stagnál. Mindez felveti azt a kemény kérdést: ki és hogyan fogja eltartani az idősebbeket a jövőben?


Nem véletlen, hogy az egyes társadalmak által meghozott egyik legfontosabb döntés az, hogyan tervezik finanszírozni az öregkori fogyasztást, benne az egészségügyi ellátással és a nyugdíjakkal – állapítja meg a többi között az a tanulmány, amelyet Ronald Lee és Andrew Mason publikált a nemzetközi Valutaalap Finance & Development kiadványában.

Vannak választási lehetőségek: a nyugdíjkorhatár kitolása, nagyobb szerep áthárítása a családokra, a költségvetési pénzek nagyobb hányadának az átcsoportosítása a nyugdíjasok javára, felhalmozás vagy ezek bármelyikének a kombinációja. Vannak országok – például a Fülöp szigetek –, ahol majdnem teljes egészében ilyen vagyonfelhalmozásból finanszírozzák az időseket; másutt Tajvanon, Koreában vagy Thaiföldön – nagy szerep hárul ebben az idősek gyermekeire is. A legtöbb ország a költségvetési források és a felhalmozás kombinációjának a gyakorlatát folytatja – ide sorolható például Japán, az Egyesült Államok, az európai országok, néhány latin-amerikai állam. Az írás szerint Magyarországon – miként Ausztriában, Szlovéniában és Svédországban is – költségvetési forrásokat hasznának fel a nyugdíjak, az idősek egészségügyi ellátásának finanszírozására.

Akárhogyan is van, a kiadások a legtöbb helyen egyre nőnek, s mind nehezebbé válik finanszírozásuk. Jól érzékeli ezt a legfejlettebb ipari államokat tömörítő OECD idei, a nyugdíjakkal foglalkozó kiadványa (Pensions at a Glance 2011), annak is például az a táblázata, amely azt mutatja, be, hogy az elkövetkező évtizedekben hogyan változnak az állami nyugdíjkiadások a GDP arányában.

Magyarországon például tavaly – a vizsgált országok között is magasnak számító – 11,3 százalékot költötték e célra, ami 2050-re 13,2 százalékos lesz. Az EU-27 országokban átlagosan tavaly 9,1 százalékos volt a kiadás, ami negyven év múlva 12,8 százalékosra kúszik majd fel.

A cikk itt folytatódik - Kattintson!

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.