Mi lehet a gázóriások titka?

Amerikai kutatók megfejtették, miért kering "rossz irányban" némely bolygó

Sikerült megfejteniük amerikai kutatóknak, hogy miért kering "rossz irányban" más naprendszerek némely bolygója központi csillaga körül.

2011.05.12 21:31MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az elméletről a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.
   
Az első Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygót 1995-ben fedezték fel, azóta félezernél több ilyen planétát észleltek: többségük ugyanabban az irányban forog, mint teszi ezt központi csillaga. Akadnak azonban olyan exobolygók, amelyek ellenkező irányban forognak. Ezek az égitestek általában forró Jupitereknek nevezett gázóriások, és nem Föld-szerű bolygók.
   
Az ominózus égitestek nemcsak forgási irányukban különböznek a többi bolygótól, hanem abban is, hogy igen közel "merészkednek" a napjukhoz. A Jupiter 778 millió kilométerre van a Naptól, ötször nagyobb távolságra, mint a Föld.
   
"Egész viselkedésük nagyon furcsa, és mindezt még tetézi e bolygók közelsége a csillagjukhoz" - hangsúlyozta a kutatást irányító Frederic Rasio, az illinois-i Északnyugati Egyetem asztrofizikusa,
   
"Hogyan képes egy bolygó egyik irányban forogni, a másikban keringeni? Ez egyszerűen őrületes, megkérdőjelezi a bolygó- és csillagképződésre vonatkozó elképzeléseinket" - fogalmazott.
   
Sokáig azt feltételezték, hogy a nagy gázóriások csillagjuktól "tisztes" távolságban alakulnak ki, míg a Föld-szerű bolygók közelebb a napjukhoz.
   
Tanulmányukban az amerikai kutatók kiemelték, hogy ha a Jupiterhez hasonlatos gázóriás a bolygók "sűrűjében" lát napvilágot, az egyáltalán nem jelenti, hogy helyben is marad. "Amikor egy planetáris rendszer egynél több bolygóból áll, a csillag mellett e planéták mindegyike is gravitációs erővel bír.

A bolygókra nemcsak napjuk hat, hanem egymás gravitációja is, ily módon előfordulhat, hogy e kölcsönhatások következtében társaik a csillag közelébe lökhetik a gázóriást, vagy akár arra is +rábírhatják+, hogy fordítsa meg keringési irányát" - hangsúlyozták.
   
Ezt a folyamatot gravitációs perturbációnak (pályaháborgásnak) nevezik.
   
Didier Queloz svájci asztronómus, az exobolygó-kutatás úttörője, aki nem volt a team tagja, a tanulmánnyal kapcsolatban azt emelte ki, hogy "darabokra hullik" a hagyományos felfogás, amely szerint a naprendszerek hasonlítanak egymásra. "A miénk csupán egyike a lehetséges naprendszereknek, amelyeknek számtalan változata létezhet" - jegyezte meg Queloz.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.