A régészek belekezdenek

A teotihuacani alagút titkait tárják fel mexikói régészek

Kétezer éves alagutat tárnak fel mexikói régészek az ősi romvárosban, Teotihuacanban, a Tollaskígyó (Quetzalcoatl) temploma alatt.

2011.04.07 17:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A régészek akkor kezdtek el gyanakodni, hogy titkos alagút húzódhat a Tollaskígyó temploma alatt, amikor 2003-ban egy felhőszakadás következtében megsüllyedt a talaj Quetzalcoatl talapzatánál. Az ásatások hat évvel később, 2009-ben kezdődtek, s az archeológusok tavaly augusztusban 12 méter mélységben érték el az alagút bejáratát.

"Jóleső érzés volt megtalálni a bejáratot, mivel ez igazolta feltételezéseink helyességét. Tudtuk, hogy Teotihuacan építői a városban az +univerzumot+ képezték le. Úgy véljük, hogy az alagút az alvilágot jelenítette meg" - fogalmazott Sergio Gomez, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régésze. Elsőként robot segítségével egy apró kamerát juttattak be az alagútba, a régészek csak novemberben ereszkedhettek le. A folyosót színültig megtöltötte a kő és föld, a szakemberek feltételezése szerint az alagutat szándékosan torlaszolták el Kr.u. 200 és 300 között. A területet földradarral vizsgálva a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az alagút akár 120 méteres is lehet. A régészeknek eddig 7 méterre sikerült előrejutniuk, ehhez 300 tonna anyagot emeltek ki, beleérte hatvanezer jade-, csont- és cseréptárgyat. Becslések szerint több évbe is beletelik, míg eljutnak a folyosó végéig.

"Nagyon-nagyon aprólékos munkáról van szó, hiszen mindent dokumentálnunk kell" - jegyezte meg Jorge Zavala kutató.

A régészek szerint az alagút három olyan teremhez vezet, ahol esetleg Teotihuacan uralkodói nyugszanak. Nagyon fontos felfedezés lenne, ha előkerülnének a sírok, eddig ugyanis semmit sem sikerült megtudni az ókori város társadalmi szerkezetéről, uralkodóiról, vallásáról. Teotihuacan (a "hely, ahol az emberek istenekké válnak") Mexikóvárostól 40 kilométernyire északkeletre található.

Nevét a térségben 1300 körül megérkező aztékok adták abban a hiedelemben, hogy az istenek Teotihuacanban gyűlnek össze, hogy megteremtsék az utolsó, ötödik világot.


A város Kr.e. 100 és Kr.u. 750 között élte virágkorát; egykor akár kétszázezer lakosa is lehetett. Alaprajza négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú főút, a "Holtak útja" köré szerveződött.

Az út a Hold-piramisnál végződik, két oldalán templomok romjai sorakoznak.

A Nap-piramis 75 méter magas, alapja 222-szer 225 méter, a Hold-piramis valamivel kisebb; mindkettőt sötétvörösre festették. A széles főutcát az úgynevezett Fellegvár zárja le, a Tollaskígyó (Quetzalcoatl) romos állapotban lévő templomával.

Teotihuacan nagy részét körülbelül 2000 épület, fallal övezett, egyetlen bejárattal ellátott, belső udvaros, egyszintes, gyakran freskókkal ékesített lakóegyüttes foglalta el. Ezekben 60-100, valószínűleg egymással rokonságban lévő ember élhetett.

A város lakosainak negyede kézműves volt, közülük a legtöbben kőmegmunkálással és fazekassággal foglalkoztak. A maga korában ez volt Mezoamerika legnagyobb kereskedelmi központja - a helyi iparcikkekért cserébe főként nyersanyagok, kakaó, jade, vanília érkezett.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.