A település lakosai hunok leszármazottai lehetnek

Szőke és kékszemű emberek élnek egy eldugott kínai faluban

Egy eldugott kínai falu lakosai génállományának majd' kétharmada (56 százaléka) kaukázusi eredetű, ami alátámasztani látszik azt az elméletet, hogy a településen élők az elveszett római légiósok leszármazottai.

2010.11.25 07:11MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Góbi-sivatag szélén található Licsien (Liqian) lakosai közül sokaknak kék vagy zöld a szeme, előreugró az orra, és a szőke haj sem számít ritkaságnak, így óhatatlanul felvetődik a gyanú, hogy őseik között európaiak is voltak. Egy helyi férfi, bizonyos Caj Csün-nien (Cai Junnian), akit barátai és rokonai Caj Lo-maként (Cai Luoma), vagyis római Cajként emlegetnek meg van győződve arról, hogy a légiósok leszármazottja - olvasható a The Telegraph (http://www.telegraph.co.uk) online kiadásában.

A Kanszu tartományi (Gansu) Lancsou (Lanzhou) Egyetem most létrehozott itáliai tudományok központja régészeti ásatásokat tervez a térségben, a Selyemút mentén, hogy feltárja a római légiósok által épített létesítményeket. "Reményeink szerint sikerül kiderítenünk, hogy a legendának valós alapja van, és a Római Birodalom és Kína közötti korai kapcsolatokra találunk bizonyítékokat" - hangsúlyozta Jüan Hung-keng (Yuan Honggeng), a kutatóközpont vezetője.

A Római Birodalom Traianus császár uralkodása alatt, a Kr.u. II. évszázadban érte el legnagyobb kiterjedését, akkor, amikor a Han-dinasztia hanyatlásnak indult. A legtöbb történész szerint a két birodalom között csupán indirekt kapcsolatok voltak: a Selyemúton a selyem és a fűszerek a kereskedők közvetítésével jutottak el Rómába, ahonnan cserébe római termékek, például üvegáru érkezett Kínába.

A genetikai tesztek révén fajsúlyosabbá vált az az elmélet, miszerint a Kr.e. I. évszázadban - miután a rómaiak katasztrofális vereséget szenvedtek a carrhaei csatában - a megmenekült légiósok telepedtek le a térségben. Kr.e. 53-ban Carrhae városa (a mai törökországi Harran) közelében csaptak össze a Római Köztársaság és a Párthus Birodalom seregei, az ütközetben a párthus Surena megsemmisítő vereséget mért a Marcus Crassus vezette légiókra. Római katonák ezreit mészárolták le és a csata végén magát Crassust is lefejezték.

Az ütközet megállította Róma keleti terjeszkedését. A legendák szerint azonban Crassus legidősebb fia vezette hatezer légiósnak sikerült elmenekülnie kelet felé. Feltételezések szerint a légióból eltűnt katonák zsoldosként harcoltak tovább. Kínai krónikák említést tesznek a "halszerű alakzatba" rendeződő harcosok fogságba ejtéséről. Ez vélhetően a római katonák bevett "teknős-alakzatára" utalhat.

A kóbor római légiósokat feltehetően szabadon engedhették, és ezek után Kína nyugati részének sztyeppés vidékein telepedtek le. Ezt az elméletet az 1950-es években vetette fel Homer Dubs, az Oxfordi Egyetem kínai történelem professzora. Maurizio Bettini, a Sienai Egyetem professzora "tündérmesének" nevezi az elméletet, mondván a teória bizonyításához római pénzérmékre vagy a légiósok által használt fegyverekre lenne szükség. "Tárgyi bizonyítékok nélkül az elveszett római légió története csupán legenda" - mondta.

Akadnak olyan szakértők is, akik úgy vélik: a kínai település lakosai a Közép-Ázsiát végigportyázó hunok leszármazottai.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.