Közelebb a gyógyításhoz?
12 új gént talált a diabétesz hátterében
A 2-es típusú cukorbetegség hátterét felderíteni kívánó eddigi legnagyobb genetikai kutatásban 12 új gént találtak, amelyek fontos információkat hordozhatnak a krónikus betegség kialakulására vonatkozóan.
2010.06.28 10:53MTIAz európai, amerikai és kanadai kutatókat összefogó konzorcium bejelentése szerint megállapításaik nem csupán a 2-es típusú cukorbetegség hátterében álló folyamatok megértését segítik, de új potenciális gyógyszercélpontokat is kijelölhetnek.
Mint Mark McCarthy kutatásvezető, az Oxfordi Egyetem humángenetikai központjának munkatársa elmondta, a most azonosított genetikai jellemzők a betegség biológiai alapjaiba engednek betekintést, ám a kutatók előtt áll még, hogy a genetikai megállapításokat átfordítsák a 2-es típusú diabétesz kezelésébe vagy megelőzésébe. Világszerte jelenleg 180 millióra becsülik a diabétesszel élő emberek számát. A járványszerű méreteket öltő betegség kialakulása összefügg a rossz étrenddel és a kevés mozgással.
A kialakuló magas vércukorszint károsítja a szemet, a vesét, az idegeket, a szívet és az artériákat is.
A 2-es típusú, felnőttkorinak is nevezett cukorbetegségben a szervezet elveszti azt a képességét, hogy a hasnyálmirigy által termelt inzulint megfelelően használja. Mivel e hormon feladata, hogy az élelemből származó glükóz lebontását szabályozza, ezért a probléma első jele a vércukorszint kedvezőtlen megváltozása.
A kutatásban 8 ezernél több, 2-es típusú diabéteszes, valamint közel 40 ezer, ezen állapot nélkül élő ember DNS-ét elemezték. A teljes genomon belül mintegy két és fél millió helyet írtak le genetikai szekvenáló technológia segítségével a szakemberek. A megtalált génvariációkat további 94 ezer (34 ezer diabétesszel és 60 ezer anélkül élő) embernél ellenőrizték. Úgy tűnik, az új gének közül több a hasnyálmirigy béta sejtjeinek számát szabályozza az egyes embereknél. A most azonosított 12 génnel együtt már 38-ra emelkedett az összetett betegséggel kapcsolatba hozott genetikai tartományok száma.
Az eredményekről szóló tanulmányt a Nature Genetics című tudományos folyóiratban vasárnap tették közzé.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:55 Meteorológia: immár több mint egy évtizede hóínség jellemzi Budapest éghajlatát
- 20:53 Agrometeorológia: kiadós csapadék segíti a friss vetést
- 16:31 Megakadályozták egy ortodox püspök húsvéti zarándoklatát Moldovában
- 14:27 Betiltották Virginia állam zászlaját a római istennő fedetlen melle miatt
- 12:22 Elismerné a Krím félszigetet Oroszország részeként az USA - Bloomberg
- 10:49 Elkészült a TAL vezeték bővítése, Csehországnak nincs szüksége orosz kőolajra
- 8:37 Szívműtéten esett át Nyilasi Tibor
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06