Mindenki a másik ellen

A Szovjetunió atomtámadásra készült Kína ellen?

Egy kínai történész állítása szerint a Szovjetunió 1969-ben már azon a ponton volt, hogy atomtámadást indít Kína ellen, és csak azt követően tett le erről, hogy az Egyesült Államok közölte Moszkvával: a nukleáris csapásmérés kirobbantaná a harmadik világháborút. A londoni The Daily Telegraph online kiadásában azt közölte, hogy a példátlan felvetés egy olyan - az internetes változatban névvel nem említett - kínai publikációban látott napvilágot, amely a Kínát irányító kommunista párt engedélyéve

2010.05.18 09:05MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szerző, Liu Csen-san (Liu Chenshan) cikksorozata szerint Kína öt alkalommal volt nukleáris fenyegetés célpontja 1949 óta. Ezek közül a legkomolyabb a két ország közötti 1969 évi határkonfliktus idejére esett. Az akkori határincidensekben több mint ezer ember vesztette életét. Liu azt írta, hogy szovjet diplomaták tájékoztatták Washingtont Moszkva abbeli eltökéltségéről: "véget vet a kínai fenyegetésnek, és atomcsapással szabadul meg ettől a modern kalandortól" (ez feltehetően Mao Ce-tung kínai kommunista vezetőre utalt), és felszólították az Egyesült Államokat, hogy maradjon semleges.

Ám a kínai történész szerint Washington azt felelte Moszkvának, hogy az Egyesült Államok nem fog ölbe tett kézzel ülni, hanem maga is atomtámadást indít a Szovjetunió ellen, és nukleáris rakétákkal csap le 130 szovjet városra, ha Moszkva útnak indítja atomeszközeit. A fenyegetés hatott - írta a kínai történész -, Moszkva meggondolta a dolgot, Moszkva és Peking rákényszerült arra, a tárgyalóasztalnál keressen megoldást.

A szerző korabeli szovjet miniszterekre és diplomatákra hivatkozik állításainak alátámasztására. Kutatásai alapján 1969. október 15-én Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök feltárta Leonyid Brezsnyev szovjet vezetőnek, hogy Washington "részletes terveket" dolgozott ki a Szovjetunió elleni atomháborúra arra az esetre, ha Moszkva megtámadná Kínát. Liu szerint Koszigin kifejtette Brezsnyevnek: Washington "világosan jelezte, hogy Kína érdekei szorosan kapcsolódnak az amerikai érdekekhez, és részletes terveket dolgozott ki egy ellenünk (a Szovjetunió ellen) irányuló atomháborúra".

Ugyanazon a napon Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet hasonló értelemben számolt be amerikai diplomatákkal folytatott megbeszéléséről a legfőbb szovjet vezetőnek. "Ha Kínát atomtámadás éri, azt ők (az amerikaiak) a harmadik világháború kezdetének fogják tekinteni" - fogalmazott állítólag Dobrinyin, hozzáfűzve: "az amerikaiak elárultak bennünket."

Nukleáris háromszög

A kínai történész szerint Washington a Szovjetuniót nagyobb fenyegetésnek tartotta Kínánál, és az utóbbit akarta erősíteni a szovjet hatalom ellensúlyozására. Úgy vélte, Richard Nixon amerikai elnököt feltehetően az is aggasztotta, hogy milyen hatást gyakorolna egy atomháború az ázsiai-csendes-óceáni térségben lévő 250 ezer amerikai katonára, sőt Washington azt sem felejtette még el, hogy öt évvel korábban a Szovjetunió elutasította az Egyesült Államok javaslatát a kibontakozó kínai atomprogram elleni közös támadásra.

A The Daily Telegraph megjegyezte, hogy ezek az állítások várhatóan vitát váltanak ki a legújabb kori történelemnek erről a mindmáig ellentétesen értékelt korszakáról. A kínai cikksorozat szerzője maga is elismeri, hogy felvetéseit várhatólag cáfolni fogják más történészek. A londoni lap szerint az sem derül ki, hogy Liu hozzáfért-e különleges irattári anyaghoz, bár az, hogy írása hivatalos kiadványban láthatott napvilágot egy olyan országban, ahol a médiát szigorúan ellenőrzik, azt valószínűsíti, hogy igen. Közismert egyébként, hogy az 1969. évi véres kínai-szovjet határincidensek idején a világsajtó cikkezett arról, hogy a Szovjetunió csapást mérhet a kínai atomlétesítményekre, szovjet részről is elhangzottak fenyegető utalások. Nem szivárogtak ki azonban olyan hírek, hogy a szovjetek erre a célra atomfegyvert kívánnának bevetni, még kevésbé olyan információk, amelyek szerint az amerikaiak atomháborút helyeztek volna kilátásba a Szovjetunió ellen egy Kína elleni szovjet támadás esetére.

Washington ebben az időben nem ismerte el a népi Kínát, Pekinggel szemben a tajvani vezetést támogatta. A kínai-amerikai "pingpong-diplomácia" csak két évvel később, 1971-ben kezdődött. (Mellesleg a kínai atomfegyverkezés elleni "öt évvel korábbi" közös amerikai-szovjet akcióra vonatkozó állítólagos amerikai javaslatról sem lehetett eddig hallani.) 1969-ben mind Kína, mind a Szovjetunió - egymással össze nem hangolva, inkább versengve - támogatta a vietnami kommunistákat az amerikaiak elleni háborúban, a "kulturális forradalomba" belső hatalmi harcaiba merült kínai vezetés pedig éppen azon a címen ostorozta Moszkvát, hogy az a "békés együttélést" hirdeti (ellentétben az atombombát "papírtigrisnek" minősítő Mao Ce-tung kínai vezetővel).

A Pekingben szervezett tömegtüntetéseken egyszerre ítélték el az (amerikai) "imperializmust" és a (szovjet) "szociálimperializmust".

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.