Nyugodt alvás= pontosabb emlékek

A madarak is csak jó alvás után emlékeznek jól

Nyugodtan átaludt éjszakát követően az emberek emlékezete pontosabban megőrzi az előző nap emlékeit.

2010.02.01 07:58MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ideggyógyászok már korábban kimutatták, hogy alvás közben az emberi emlékezet rögzíti az előző nap közben tanult ismereteket, feladatokat. Timothy Brawn és munkacsoportja most állatkísérletek alapján azt állítja, hogy ez a madaraknál is hasonlóan működik. A fiatal kutatók 2003-ban kezdték vizsgálni az alvás szerepét a tanulásban. Egyetemisták a számítógép előállította beszédet pontosabban megismételték másnap, ha alhattak rá egyet.

Évek múlva a munkacsoport azt is kimutatta, hogy az előző napon gyakorolt videojáték elemeit az egyetemi hallgatók emlékezetében az alvás határozottan rögzítette. A tudományos kutatás során általában valamilyen állatkísérlet jelez érdekes biológiai jelenséget és azt igyekeznek a tudósok emberen is megismételni. Itt a fordítottja történt: a munkacsoport felnőtt madarakon tanulmányozta az emberi tanulás mechanizmusát. A seregélyek hallása a madarászok szerint igen érzékeny és ezek az állatok kitűnően figyelnek a külvilágból érkező hangjelenségekre.

A madarakat arra tanították, hogy érzékeljék a ketrecükbe bejátszott hangok közötti különbséget. Ha öt másodpercig ugyanazt a madárdalt hallották kétszer finom magvakat vehettek ki csőrükkel a ketrec alján lévő nyílásból: ez volt az "igen" jel. Ha ugyanannyi ideig két különböző hang csendült fel, az "tiltás" volt: ha csőrükkel belenyúltak a nyílásba, nem kaptak magot, hanem a madárketrec rövid időre elsötétült. A seregélyeket különböző napszakokban tanították ennek a feladatnak a megoldására, majd később megismételték a madárdalpróbát. A madarak mindegyik csoportja jobban emlékezett a próba megoldására, ha közben alhattak is, mint akkor, ha mindez napközben történt.

"Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az alvás és a memória között valamilyen általános kapcsolat lehet a legkülönbözőbb gerinces állatokban" - állapította meg Daniel Margoliash, a Chicagói Egyetem ideggyógyász professzora.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.