A kérdés: mi történt Amerika felfedezése óta?

Csigákra rögzített chip-ekkel mérik a felmelegedést Mexikóban

Chipeket rögzítettek tengerbe merülő tudósok a mexikói Yucatán-félszigeten fekvő híres üdülőhely, Cancún közelében vívócsigák házára: a nagyméretű tengeri puhatestűeken elhelyezett elektronikus eszközzel akarják felmérni, milyen mértékben változott az éghajlat Amerika felfedezése óta.

2009.12.28 10:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A francia CNRS (nemzeti tudományos kutató központ) mexikói, ausztrál és francia kutatókból álló csapata hatvan vívócsigát, tudományos nevén Strombus gigast látott el chippel.

A kutatást az óriás puhatestűek védelmére kialakított Xel-Ha tenger alatti természetvédelmi területen végzik. A vívócsigák a térségben ínyencségnek számítanak és a halászok fő megélhetési forrásai.

„A kutatások nemcsak a faj esetleges tenyésztésekor lehetnek hasznosak, de a segítséget nyújthatnak a klímakutatóknak is az általános felmelegedés megismeréséhez. Egyszerre tanulmányozzuk az élő vívócsigákat és a a spanyol hódítás előtti időkből származó maradványokat, így megtudhatjuk, milyen volt a hőmérséklet 1500 évvel ezelőtt” – mondta el a projekt vezetője, a mexikói Dalila Aldana.

„Az úgynevezett szklerokronológia (a szó a görög szklerosz = kemény, kronosz = idő és logosz = tudomány szavak összetételéből származik és élőlények /kagylók, korállok/ kemény részének tanulmányozására szolgál például a növekedési csíkok megszámlálásával) révén, a csigaház tanulmányozásával megállapíthatók a különböző hőmérsékletek és a változásaik” – tette hozzá a kutató.

A Strombos gigas, vagy ahogyan Mexikóban nevezik, a rózsaszín csiga veszélyeztetett faj, a halászok és orvhalászok kedvelt célpontja. „A rózsaszín csiga a languszta után a helyi halászat második legfontosabb terméke. A régi nemzedékek hagyományos tápláléka volt, ma pedig az ínyencek kedvence” - mondta Dalila Aldana.

A Xel-Ha rezervátum a csigák egyedüli menedékhelye, becslések szerint a populáció 4000 fős, azaz minden harmadik négyzetméteren él egy vívócsiga.

A kísérleti példányok héján elhelyezett chipek féléven át kétpercenként jeleket bocsátanak ki: „Tudni fogjuk, hogy mit esznek fejlődésük egyes szakaszaiban , mekkora tér szükséges az életben maradásukhoz, és a kagylóhéj tanulmányozása révén megtudhatjuk, milyen hőmérsékleti viszonyok között élnek” – árult el további részleteket a szakember.

A Stormbus gigas nem csupán a Karib-tenger e térsége éghajlatváltozásainak értékes krónikása. Az algákkal táplálkozó puhatestű az egyik legfontosabb tengeri növényevő, tehát olyan faj, amelynek nem szabad eltűnnie a táplálékláncból – mutatott rá a kutató.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.