Jóval több oxigént igényeltek?

Miért haltak ki az óriásrovarok?

250 millió éve nem voltak ritkák a 70 centiméteres szitakötők és az emberi lábnál hosszabb ezerlábúak. A tudósok régóta törik a fejüket, miért nem léteznek ma ekkora szárazföldi ízeltlábúak.

2009.08.04 18:26National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egy kutatás kimutatta, hogy a rovarok növekedésének legfőbb akadálya a légzőrendszerükben gyökerezik. A paleozoikumban azért tudták ezt az akadályt legyőzni, mert jóval magasabb volt a légkör oxigéntartalma. A rovarok nem testfolyadék útján, hanem közvetlenül, vakon végződő légcsöveken (tracheákon) át juttatják el az oxigént a szöveteikhez.

A nagyobb rovaroknál kevésbé hatékony az oxigénszállításnak ez a módja, de senki sem tudja pontosan, miért. Alex Kaiser az amerikai Midwestern Egyetemről és munkatársai az Argonne Nemzeti Laboratóriumból, valamint az Arizona Állami Egyetemről „behatoltak” a rovarok belsejébe. Négy, tömegükben nagyságrendekkel eltérő, ma élő bogárfajt vizsgáltak röntgensugarakkal. Ez lehetővé tette a kutatócsoport számára, hogy meghatározzák a bogarak légcsöveinek pontos méretét.

A valaha élt legnagyobb ízeltlábú


Kaiserék azt tapasztalták, hogy a nagyobb bogárfajokban arányosan nézve nagyobb részt foglalnak el a légvezetékek, mint a kisebbekben. Ráadásul kiderült, hogy a testből a lábakba vezető légcsövek jelentik a szűk keresztmetszetet, azaz ezek mérete határozza meg mekkora testet képes oxigénnel ellátni a rovar. A csoport megvizsgálta a testből a fejbe vezető légcsöveket is, de ott még találtak tartalékot a növekedéshez.

A biológusok arra is felhasználták az eredményeket, hogy megjósolják azoknak a bogaraknak a legnagyobb méretét, amelyek jelenleg élhetnek. Ha a fejbe vezető légcsövek méretét vették korlátozó tényezőnek, akkor elképesztően nagy, harminc centiméteres bogarat kaptak. Amikor azonban a lábbal kapcsolatos adatokkal számoltak, akkor az eredmény megfelelt a ma élő legnagyobb bogár méreteinek, a 16 centiméter hosszúságú amazóniai óriáscincérének (Titanus giganteus).

A legnagyobb ma élő ízeltlábú


"Ez a tanulmány az első lépés annak kiderítéséhez, mi határozza meg a rovarok testméretét" - jelentette ki Socha. - "A vizsgált bogaraknál a láb számított, de hogy mi a helyzet a fennmaradó több százezer bogárfaj és a milliónyi egyéb rovarfaj esetében, még mindig nyitott kérdés."

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.