Élet az ősi Földön

Utolsó Közös Ős: A legősibb életformák

A tudomány álláspontja az, hogy minden földi élet egyetlen mikroszkopikus organizmustól származik. Ezt nevezzük az Utolsó Közös Ősnek.

2009.05.21 10:05National Geographic, Fotó: National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az ősi tengerpart organizmusai

Martin Van Kranendonk geológus Ausztráliában, a világ néhány legősibb kőzetének hazájában él. Állítása szerint az ősi kövek között olyan, nem mindennapi lények maradványaira bukkant, amelyek három és fél milliárd évvel ezelőtt éltek: megkövült, mintegy három és fél milliárd éves sztromatolitokra, amelyek az ősi óceán partján rakódtak le. Ezek a földi élet legrégebbi nyomai.

A sztromatolitok a hajdani sós tengerben, az árapály zónában élő, telepeket alkotó, mikrobák által kialakított sziklaszerű, üledékes képződmények. A megkövült maradványokból látható, hogy az élet három és fél milliárd éve már járta a maga útját. Ma is találunk élő sztromatolitokat. Dómjaik körülbelül egy méter magasra nőhetnek, s telepes mikroorganizmusok, baktériumok és algák hozzák őket létre.

A finom üledéket megkötve alakítják ki az újabb és újabb kőzetrétegeket. Bár a sztromatolitok legalább három és fél milliárd évesek, a kutatók szerint mégsem ez az élet keletkezésének első lépcsőfoka.

Élet az ősi Földön

Becslések szerint a Földön hárommilliárd különböző mikroorganizmus él, eddig azonban csak kevesebb, mint egy százalékukat fedeztük fel. A NASA biológusa, Dr. Lynn Rothschild ezekre vadászik. A 4300 méterrel a tengerszint fölött fekvő, dél bolíviai Altiplanóba utazik. A rideg tájon a hőmérséklet gyakran mínusz 20 Celsius fokig süllyed. A magasan húzódó magmás kőzetekben túlhevülő gőz tör fel a föld alól. Ilyen forró gejzírek az ősi Földön is létezhettek.

A legkorábbi közös életforma, amelytől mindannyian származunk, rendkívül magas hőmérsékleten élt. A szélsőséges körülmények között élő úgynevezett extremofil mikroorganizmusok közeli rokonságban állhatnak a legősibb életformákkal. Rothschild következő vadászterülete a Laguna Colarada. Vörös színe azokról a rendkívül szokatlan mikrobákról árulkodik, amelyeket keres. Bolíviának ezen a területén világviszonylatban is kimagasló az UV sugárzás erőssége. Ebben a magasságban a ritka légkör csak részben állja útját a Nap sugarainak, ezért az életkörülmények jobban emlékeztetnek a négymilliárd évvel ezelőttiekre. Amikor először feltűnt az élet, az UV-szint sokkal magasabb volt, mint amit ma tapasztalunk. Itt akár kétszer akkora értékek is mérhetők, mint a Kaliforniai tengerparti átlag.  Ahogyan a bőrünkre káros a túl sok UV sugárzás, úgy a bolíviai mikroorganizmusok is állandó veszélyben vannak.

Milyen hatást fejt ki a Nap ultraibolya sugárzása a csupasz DNS-re? A csupasz DNS egy olyan oldat, amely a sejtben általában élvezett minden védelemtől megfosztott DNS molekulákat tartalmaz. Az UV besugárzás már néhány óra alatt súlyosan károsította a DNS-t. Az ősi Földön az UV értékek, mintegy százszor ekkorák voltak. Sok kutató egyetért abban, hogy Utolsó Közös Ősünk csak az óceán sötét mélyén, vagy a föld alatt találhatott menedéket. Bár tudjuk, hogy az UV sugárzás rendkívül ártalmas valamennyi élőlény DNS-ére nézve, az éremnek van egy másik oldala is.

Az UV sugárzás az evolúciót is előmozdíthatta. Az ultraibolya sugárzás ugyanis mutációkat okoz. És nem minden mutáció káros. Nélküle nem lenne evolúció, hiszen az élőlények fejlődéséhez genetikai változatosságra van szükség.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.