Kb. 28 000 évvel ezelőtt haltak ki
A neandervölgyi ember ravasz és bátor vadász volt
A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis), a modern ember "ostoba" unokatestvére ravasz és bátor vadász volt, a legnagyobb korabeli állatokat is zsákmányul ejtette - állítja egy holland kutató.
2009.05.16 13:30MTIGerrit Dusseldorp két régészeti helyszín leletanyaga alapján próbálta végigkövetni a neandervölgyi emberek napi vadászportyáit, s azt, hogy milyen módszereket alkalmazták, hogy biztosítsák napi betevőt - olvasható a Science Daily című tudományos hírportálon (http://sciencedaily.com) A holland tudós megállapítása szerint a neandervölgyi emberek nagy csoportokban éltek, a zsákmány és az alkalmazott vadászati módszer kiválasztását a környezeti feltételek, valamint az élelemforrások "elérhetősége" szabták meg.
A neandervölgyi ember nem rettent meg még a legnagyobb, legveszélyesebb állatoktól sem, az orrszarvúak, bölények húsa ugyanúgy szerepelt "étlapján", mint a barnamedve, vagy más ragadozók. Gerrit Dusseldorp kimutatta, hogy a meleg égövi erdőkben a neandervölgyi inkább magányos állatokra vadászott, ám a zordabb éghajlatú térségekben a csordákat vette célba. Annak ellenére, hogy a sztyeppén csoportban élő állatokon nehezebb rajtaütni, s egyes egyedeit izolálni, a neandervölgyi embert vonzotta e bőséges élelemforrás.
Az a tény, hogy a Homo neanderthalensis képes volt ilyen nehezen elejthető vadakat zsákmányolni, azt bizonyítja, hogy jó koordinációs és kommunikációs képességekkel rendelkezett. Minden egyes állat esetében "költséghatékonysági" forgatókönyv létezett: azok a vadak, amelyeket nehezebb volt elejteni, több kalóriát biztosítottak, s jobb minőségű, vastagabb volt a bundájuk is. Mindent egybevetve a neandervölgyi képzett, intelligens vadász volt. Mint Gerrit Dusseldorp rámutat, ideje elvetni azt a felfogást, miszerint a Homo neanderthalensis brutális izomagyú lény volt.
A neandervölgyi ember mintegy 200-250 ezer éve jelent meg és körülbelül 28 000 évvel ezelőtt halt ki. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen. A neandervölgyi emberek maradványait Nyugat-Eurázsia nagy részén megtalálták, az Ibériai-félszigettől egészen a mai Üzbegisztán keleti részéig.
Északi elterjedésüknek a jégtakaró kiterjedése szabott határt, lakóhelyük legdélibb határa pedig a mai Palesztina területe volt. Mivel a neandervölgyi emberek főleg a pleisztocén jeges periódusaiban éltek, szervezetük alkalmazkodott a hideg éghajlathoz: ez elsősorban a mai emberénél valamivel alacsonyabb, de sokkal robusztusabb testfelépítést jelentett rövidebb végtagokkal, így minimalizálni tudták a hőveszteséget. A férfiak átlagosan 165 centiméteres, a nők pedig 155 centiméteres testmagasságot értek el.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:55 Meteorológia: immár több mint egy évtizede hóínség jellemzi Budapest éghajlatát
- 20:53 Agrometeorológia: kiadós csapadék segíti a friss vetést
- 16:31 Megakadályozták egy ortodox püspök húsvéti zarándoklatát Moldovában
- 14:27 Betiltották Virginia állam zászlaját a római istennő fedetlen melle miatt
- 12:22 Elismerné a Krím félszigetet Oroszország részeként az USA - Bloomberg
- 10:49 Elkészült a TAL vezeték bővítése, Csehországnak nincs szüksége orosz kőolajra
- 8:37 Szívműtéten esett át Nyilasi Tibor
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06