Nem a famászásra tervezték
Az ember távoli őse nem hasonlított a majomra
A közhiedelemmel ellentétben az ember távoli őse távolról sem hasonlított a majomra - állítja egy amerikai kutató négymillió éves csontmaradványok tanulmányozása alapján.
2009.04.14 17:05MTIA vizsgált lény nem sokkal azután jelent meg, hogy 4-8 millió évvel ezelőtt a közös őssel rendelkező ember és csimpánz "útja" szétvált. A szakemberek többsége eddig úgy vélte, hogy a szétválást követően az ember őse leginkább a csimpánzra hasonlított.
Egy új vizsgálat eredményei azonban ellentmondanak ennek a közkedvelt nézetnek, arra utalva, hogy a négymillió évvel ezelőtt élt embert éppenséggel nem a famászásra "tervezték" - olvasható a The Daily Tepegraph online kiadásában.
Jeremy DeSilva, a University of Michigan kutatója az ugandai vadon élő csimpánzokról készített videofelvételeket elemezte, hogy kiderítse, mennyire hasonlít az állatok mozgása a korai emberékéhez. A tudós a bokaízületre koncentrált, megállapítva annak dorsalflexiós szögét, azaz azt, hogy milyen mértékben képesek a csimpánzok hátrahajtani a lábfejüket. A csimpánzok 45 fokos szögben tudják ezt megtenni, míg az embereknél a dorsalflexió mindössze 15-20 fokos.
Az állatok esetében a sípcsont bokaízületbe becsatlakozó részének különleges alakja teszi lehetővé a nagyobb hajlítási szöget. Csakhogy a speciális adaptációs mechanizmust a kutató nem találta az általa megvizsgált tucatnyi, négymillió éves sípcsontnál. A csontvázak más sajátosságait figyelembe véve arra következtetésre jutott, hogy az ember távoli őse minden bizonnyal nem dicsekedhetett a fáramászás képességével.
Mint Jeremy DeSilva az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a a PNAS-ban (Proceedings of National Academy of Sciences) kifejtette, a korai ember, ahogy kései utódja, a ma élő ember, szükség esetén képes volt ugyan felmászni a fára, ez azonban nem tartozott napi rutintevékenysége közé.