Kuczka így ment a kozmoszból a hallhatatlanságba

A sci-fi a hosszú élet titka?

Öt éve éledt újra a hetvenes-kilencvenes évek kedvelt tudományos-fantasztikus folyóirata, a Galaktika, s felküzdötte magát az európai "leg"-ek közé. Szerkesztői szeretnék, ha az iskolai könyvtárak polcain ott lehetne a diákokat a kortárs irodalomhoz visszavezető lap, ezért még a bevételükről is lemondanának.

2009.03.31 09:45MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Európa legjobb sci-fi folyóirata lett a magyar Galaktika 2005-ben. A lap idén lépett harmincadik évfolyamába. Története egybe kapcsolódik Kuczka Péter nevével, aki - noha Kossuth-díjas volt -, 1956 után íróként nem érvényesülhetett, s a hatvanas évek végétől a Móra Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott.

Kuczka Péter

Antológiaként hozta létre 1972-ben a Galaktikát. A tudományos-fantasztikus műfajt komoly irodalmi vonulatnak tekintette, igyekezett humanista, filozofikus irányzatát bemutatni.

A Galaktika hamarosan kultikus jelentőségű magazin lett; a magyar irodalom később meghatározóvá vált egyéniségei publikáltak hasábjain, többek között Göncz Árpád, Nemere István, Lőrincz L. László, Földeák Iván, Karig Sára, Szentmihályi Szabó Péter, Urbán László, Gálvölgyi Judit. Számos borítótervét, illusztrációját a Boros-Szikszai alkotópáros készítette, akik 2006-ban megkapták a Nemzetközi Sci-fi és Fantasy Művészek Szövetségének Chesley-díját.

A díjnyertes Galaktika főszerkesztőjét, Burger Istvánt kértük, magyarázza meg: hogyhogy "csak" harmincadik évfordulót ülnek, miközben ennél öregebb a lap?

- Harminchét évvel ezelőtt jelent meg először a Galaktika, de 1995-ben kilencéves álomba szenderült; 2004-ben élesztettük újra - hangzik a magyarázat.
- Szerencse, hogy nem aludt annyit, mint Csipkerózsika. Hát királyfi jött-e, hogy életet leheljen belé?
- Tulajdonképpen igen, mert sokat köszönhetünk Müller Péter Sziáminak, aki segített az újjáalakulás kezdetén. Az első tíz hónapban közösen jelentettük meg a Galaktikát, aztán a saját lábunkra álltunk. - Kész csoda, hogy megérhette a harmadik ikszet ez a folyóirat, hiszen többnyire szembement az adott időszak elvárásaival. Kezdetben a sci-fit azért szorították háttérbe, mert elrugaszkodott a realitásoktól, nem minősült magas irodalomnak, most pedig sokan rá sem fanyalodnak a nyomtatott betűre.
- Az engem is hatalmába kerítő retro érzés azt súgta, hogy ha e hajdanán sikeres lapnak a tartalmát és a külsejét a kor követelményeihez igazítjuk, újra megmutatja, mire képes. Ötvöztük az ismeretterjesztést és a science fictiont. A modern kísérleti tudomány kutatásai és eredményei szinte fantáziaszülemények. Minden számnak választunk egy központi témát, amelyet tudományos és irodalmi szempontból egyaránt körbejárunk; a tévé jövőjével, a csodálatos emberi aggyal vagy az embereket az űrben helyettesítő állatokkal foglalkozunk. Gyönyörű, színes köntösbe bujtatott kulturális, irodalmi folyóirat lett a Galaktikából, amely alkalmas arra, hogy visszavezesse a fiatalokat a kortárs irodalomhoz, mert a Galaktika hetven százaléka a sci-fi krémje ma élő hazai és külföldi szerzőktől, a többi tudományos ismeretterjesztés meg egy pici film, játék.
- Emlékszik rá, hogyan találkozott először a Galaktikával?
- Hogyne, felső tagozatos koromban az iskolai könyvtárban, ahonnan azután minden számát kikölcsönöztem a lapnak.
- Ma ott van ez a magazin a könyvtárakban?
- Sajnos nincs, pedig a diákság fontos réteg, olvasásra kéne szoktatni a fiatalokat. Évek óta lobbizunk annak érdekében, hogy legalább az ország ötezer iskolai könyvtárába eljusson a Galaktika. A bevételünkről is lemondanánk, csak a nyomdaköltségre tartanánk igényt.
- Így mennyibe kerülne a lap?
- Számonként háromszáz forintba, de az iskolák ezt sem tudják kifizetni, kultúrát támogató szponzorokat keresünk. Az erre szánt példányok évekre visszamenően itt gyűlnek a raktárunkban.
- Más kiadványai is vannak a Metropolis Médiának. Ez azt jelenti, hogy saját lábán nem állna meg a lap?
- Noha lapszámonként hárommillióra rúgnak az előállítási költségek, nem panaszkodhatunk, mert a közönség szereti a lapot, kevés kulturális folyóiratból fogy el tizenötezer példány.

Tehát a hagyományokra alapozva adjuk ki újra a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatot és az egy-egy nemzet irodalmát, társadalmát bemutató Metagalaktikát. Újdonság az írók, tudósok közreműködésével egy-egy tudományos vagy közéleti témára koncentráló Hipergalaktika.

Internetes tartalmakkal sem maradnak el, egyéves az intergalaktika.hu, amelyen havonta tíz százalékkal növekszik a látogatószám.

Az enciklopédia Galaktika az első magyar nyelvű ingyenes sci-fi lexikon, s szerveződik a kiadó kulisszatitkaiba bepillantást engedő galaktikafreeblog.hu, valamint a kiadó webáruháza.

A Galaktika irodalmi szerkesztője, Németh Attila is diákként szeretett bele a magazinba. Amikor kiolvasta az iskolai könyvtár sci-fiállományát, továbbment a kerületi bibliotékába.

- Általános iskolás koromban hatalmas regényeket terveztem - meséli -, de ezekből öt-hat oldalnál több nem készült el. Azóta annyit olvastam, hogy rájöttem, már mindent megírtak előlem, úgyhogy inkább a műfordítást és a szerkesztést választottam hívatásul.
- Mi mást kell tudnia egy sci-fi szerkesztőnek, mint az általános merítésű irodalmi lapnál dolgozó kollégájának?
- A teljes irodalmi palettát ismernie kell, de az átlagosnál jobban a tudományos-fantasztikus kínálatot. Azt szinte lehetetlen kitalálni, hogy a nagyközönség milyen fogadtatásban részesít valamit, mert egy-egy nyelvterületen megbukhat az is, ami máshol bestseller lett. Leginkább a jó minőségre szoktam figyelni, az eladhatósági előrejelzések úgyis esetlegesek.
- Kiadványaikkal elsősorban a fiatal korosztályt célozzák meg, de kiderült, hogy tudnak valamit a folytatásról is: ki lehet nőni a tudományos-fantasztikus művekből?
- Nekünk nem sikerült, és a műfaj egyik klasszikusáról, a nemrégiben kilencvenévesen elhunyt Arthur C. Clarke-ról szintén elmondhatjuk ugyanezt. De az Űrodüsszeia megalkotóján kívül több sci-fi szerző is matuzsálemi kort ért meg.

Lehet, hogy ez a hosszú élet egyik titka

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.