Néma változások

A csimpánzok előrébb tartanak az evolúcióban, mint mi

Egy amerikai tanulmány állítása szerint az emberek és a csimpánzok fejlődésének mintegy 6 millió évvel ezelőtti szétválása óta a csimpánzok génjei többet fejlődtek, mint az emberi gének.

2009.03.30 14:59National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A csimpánzok előrébb tartanak az evolúcióban, mint mi Egy amerikai tanulmány állítása szerint az emberek és a csimpánzok fejlődésének mintegy 6 millió évvel ezelőtti szétválása óta a csimpánzok génjei többet fejlődtek, mint az emberi gének.

A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóirat e heti online kiadásában részletezett eredmények ellentmondanak annak az elterjedt nézetnek, hogy az emberek a nagyfokú genetikai szelekció következtében alakultak ki, amelyet viszonylag nagy agyunk, gondolkodási képességünk és kétlábon járásunk támaszt alá. Csien-cse Csang (angolosan Jianzhi Zhang) és munkatársai a Michigani Egyetemen a csimpánzok és az emberek 13888 közös fehérjekódoló DNS-szekvenciáját elemezték.

Génről génre megvizsgálták a különbségeket és azt, vajon okoz-e változást a szintetizált fehérjékben. Azokat a DNS-változásokat, amelyek befolyásolják a fehérjeszintézist, funkcionális változásoknak nevezik. Az ún. "néma" változások nem változtatják meg a fehérjéket. "Ha a néma változásokkal összehasonlítva többségben vannak a funkcionális változások, akkor e funkcionális változások kölcsönös hatása azért fordul elő, mert pozitívan szelektálódtak, mivel valamiért hasznosak voltak az élőlény számára" - nyilatkozta Margaret Bakewell, a kutatócsoport tagja. Bakewell, Csang és harmadik társuk lényegesen több ily módon evolválódott gént (233-at) talált a csimpánzokban, mint az emberekben (csupán 154-et).

Az eredmény annak lehet a következménye, hogy az embereknek sokáig jóval kisebb volt a tényleges populációmérete, mint a csimpánzoké.

"Noha napjainkban nagyságrendekkel több ember él, mint csimpánz, a múltban jóval kisebbek voltak az emberi populációk, és valószínűleg sok még kisebb csoportokra oszlottak" - nyilatkozta Bakewell a LiveScience internetes folyóiratnak. Így tehát az embereknél sokkal nagyobb szerepet játszhattak a véletlenszerű események, mint a természetes szelekció. A véletlenszerű események azt is megmagyarázhatják, miért találtak a tudósok az emberben több olyan génváltozatot, amelyek vagy semlegesek voltak funkcionális hatás nélkül, vagy negatívan módosultak, s valamilyen betegségben játszanak szerepet. Az emberek és a csimpánzok evolúciójában még mindig sok megválaszolatlan kérdés rejlik.

"Hajlamosabbak vagyunk meglátni a különbségeket köztünk és a csimpánzokkal közös ősünk között, mint a csimpánzok és a közös ős között" -figyelmeztet Csang.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.