Újrázik a pestis?

Ismét pusztít a fekete halál

A pestis, amely hajdanán a kétharmadára apasztotta a középkori Európa népességét, ismét öl, ami felett nem hunyhatunk szemet - figyelmeztetnek brit tudósok.

2008.01.17 14:02National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kór az elmúlt húsz év során világszerte mintegy 100-200 halálos áldozatot követelt. Ma olyan országokban - elsősorban afrikaiakban - tűnik fel, ahol mindeddig nem kellett tartani tőle - állítja a Liverpooli Egyetem Michael Begon ökológus által vezetett kutatócsoportja. 

A Yersinia pestis baktérium által okozott bubópestist fertőzött rágcsálókon élő bolhák terjesztik, míg másik válfaja, a tüdőpestis emberről emberre cseppfertőzéssel terjed. „Noha a megbetegedések aránya manapság meglehetősen alacsony, hiba volna figyelmen kívül hagyni a bubópestis fenyegetését a mai emberiségre, mivel a kórokozó természeténél fogva alkalmazkodó, gyorsan terjed, a betegség gyors lefolyású és kezeletlenül most is halálos" - áll a Public Library of Science (PloS) Medicine című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.
 
A rágcsálók gyakorlatilag kiirthatatlanok, a világon bárhová eljutnak, így folyamatos veszélyt jelentenek. A kór mindkét változata antibiotikus kezelés nélkül néhány nap alatt halált okozhat. A tanulmány szerint „a pestis hosszú idő után most először ismét felszálló ágban van, és Afrikában nagyobb fertőzéseket is tapasztalunk".  

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évente 1000-3000 megbetegedést regisztrált az utóbbi öt évben, elsősorban Madagaszkáron, Tanzániában, Mozambikban, Malawiban, Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az Egyesült Államokban is évente 10-20 esetben előfordul. 

E számoknál még ijesztőbb, hogy a XX. század viszonylagos inaktivitása után most egyre többször fordul elő tömeges fertőzés. Legutóbb 2006-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban ütötte fel a fejét a tüdőpestis több száz esettel.

A fekete halál (nevét a beteg testén kialakuló feketés színű nedvedző daganatokról kapta) magas lázzal és súlyos hányással jár. A tüdőpestis esetében a tünetek hasonlók, de daganatok nem alakulnak ki. Begon és csoportja annak a lehetőségét kutatta, hogy milyen módszerekkel előzhető meg a kór a veszélyeztetett térségekben, ahol sokszor hiányoznak az életmentő gyógyszerek, és ahol esetleg a pestist biológiai fegyverként is bevethetik. 

"Ismert, hogy a pestist a történelem során már használták tömegpusztító fegyverként: a középkorban fertőző halottakat lőttek be kővetőkkel ostromlott várakba, idővel repülőgépről fertőzött bolhákat dobtak városokra, vagy kifinomult módszerrel aeroszol formájában vetették be" - írják a szakértők tanulmányukban.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.