Chandrayaan-1

Becsapódott az indiai mini űrszonda a Hold déli pólusánál

November 14-én este becsapódott a Shackleton-kráter aljába a Chandrayaan-1 indiai holdkutató űrszonda 29 kg tömegű mini szondája, amely egészen a megsemmisüléséig képeket készített a Hold felszínéről.

2008.11.20 17:41hirek.csillagaszat.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

India elsõ holdszondája, az Indiai Űrkuatási Szervezet (ISRO) Chandrayaan-1 "holdhajója" az előzetes terveknek megfelelően november 14-én, indiai idő szerint 20:06-kor útjára bocsátotta a 29 kg tömegű próbatestet (MIP) a holdfelszín irányába.

25 perccel később a mini szonda becsapódott a déli pólusvidéken található Shackleton-kráterbe. A célpont megválasztása a feltételezett holdfelszíni vízjég keresése szempontjából jelentős, mert a kb. 19 km átmérőjű Shackleton belsejébe sohasem süt be a Nap, így elvileg ott mindig elegendően alacsony a hőmérséklet a vízjég megmaradásához.

Nemrégiben a japán SELENE (Kaguya) holdszonda 10 méter felbontással készült felvételein nyoma sincs a felszíni vízjégnek a Shackleton-kráterben, ez azonban még mindig nem zárja ki teljes biztonsággal a jég létezését.

A Chandrayaan-1 mérési eredményeit várhatóan majd csak hosszas elemzés után teszik közzé. A MIP mini szondának kis pályakorrekciós hajtóműve, valamint három tudományos műszere is volt - a becsapódás előtti percekben a Hold felszínéről egyre közelebbi, egyre részletesebb képek készítésére, a sugárzás mérésére, valamint a felszíntől mért magasság folyamatos mérésére.

Fontos megemlíteni, hogy az indiai holdszonda fedélzeti berendezései között magyar közreműködéssel készült műszerek is vannak.

A most becsapódott egységen pedig egy emlékplakett is volt a Chandrayaan-1 programjában részt vevő űrkutatási szervezetek (NASA, ESA) és országok nevével. Emlékeztetőül: a holdkutatás történetében a kezdetektől fogva sok űreszköz csapódott már a Hold felszínébe, többségében előre eltervezett módon (például a NASA Ranger-9 holdszondája 1965-ben).

Fontos alkalmazás például, hogy az események megfigyeléséből, azaz a becsapódások által kiváltott mesterséges holdrengések regisztrálásából a Hold fizikai tulajdonságaira lehet következtetni. Így mára már több tíz tonnányi űreszköz került a Hold felszínére.

Az utóbbi években például a japán Hiten (1993), a NASA Lunar Prospector (1999), az ESA SMART-1 (2006) űrszondáinak törmelékei borítják égi kísérőnk addig háborítatlan felszínét.

Jövőre pedig a NASA LCROSS űrkísérleti holdszondája csapódik a Holdba, a tervek szerint szintén a déli pólus közelében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.