Rajta ül a Rózsadomb

Új barlangfeltárás Budapesten

A Molnár János-barlang a rózsadombi nagy barlangrendszerek ötödik, de egyetlen aktív képviselője. Nemcsak hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere, de a főváros alatti elhelyezkedésével világviszonylatban is egyedülálló.

2008.11.19 15:23National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Új barlangfeltárás Budapesten A Molnár János-barlang a rózsadombi nagy barlangrendszerek ötödik, de egyetlen aktív képviselője. Nemcsak hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere, de a főváros alatti elhelyezkedésével világviszonylatban is egyedülálló.

A nagyrészt a vízszint alatt elhelyezkedő és így csak búvárok számára „járható" rendszer vizét a mélyből feltörő meleg, valamint a Budai hegyek felől áramló hideg karsztvízből kapja.

(A 300 négyzetméteres felszín alatti tóról VIDEO látható a FIGYELŐNET oldalán.)

A barlang új részeinek feltárása 2003 nyarától – a megtalálás napjától – folyamatosan zajlik. Az eddig feltárt és bekötelezett hossza 4100 méter. A barlangászok számítása szerint az elérhető végmélység 80 méterre és hossza akár 6-7000 méterre tehető. (Napra kész információk és térkép található a barlangot bemutató honlapon.)

Adamkó Péter(a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület elnöke), valamint Leél-Őssy Szabolcs (a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke) vezetésével egy tárót hajtottak (alagút) és ma már száraz lábbal is megközelíthető ennek a föld alatti csodavilágnak egy része.

Speciális módszerrel eltávolították a szén-dioxidot is. A Margit híd budai hídfője közelében, a Lukács fürdővel szemközt egy természetes forrás által táplált tó látható. Római kori falazatot találtak, ami azt bizonyítja, hogy már a rómaiak is használták az itt felszínre törő termálvizet.

Később a Nyulak szigetének apácái működtettek itt malmot, innen a Malom tó elnevezés.

A források mellett fürdők is működtek, ma is látható egy eredeti török fürdőépület elbújva az Irgalmas rendi kórház épületei között, az 1890-es évek végétől pedig a Lukács-fürdő nyeri innen a vizet.


A tóhoz kapcsolódó barlang száraz részét a későbbi névadó, Molnár János patikus mérte föl 1858-ban, és már ekkor tekintélyes víz alatti rendszer létezését feltételezte.

Mivel azonban a barlang járatainak jelentős része a víz szintje alatt található, megismerése csak a könnyűbúvár technika elterjedése után válhatott valóra.

A 27 fokos melegvizű tónak otthont adó barlangtermet Kessler Huber barlangkutatóról nevezték el.

Az új, fokozottan védetté nyilvánított természeti kincs nem látogatható, de november 18-án bemutatták a nyilvánosság számára.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.