Nyomokban

Marsálló lényeket keresnek Törökországban

Szuper sós török tavak adhatják meg az irányt ahhoz, hogy milyen életformák nyomait keressük a Marson.

2016.05.12 14:50ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Aki a marsi életet szeretné tanulmányozni, jobb, ha Törökországban kezdi.

A kisrészt európai, nagyobbrészt ázsiai ország több olyan tóval is büszkélkedhet, melyek rendkívül sósak, és ezek egyike, a Salda-tó kőzetszerkezete miatt a Mars felszínéhez hasonlít.

A Salda sztromatolittelepeiről is nevezetes, ezt az üledékes, rétegelt kőzetet az ismert legősibb földi életformák, fotoszintetizáló cianobaktériumok hozzák létre.

Török mikrobiológusok a Salda mellett az Acigol és a Yarisli tavak élővilágát vizsgálják, hogy megrajzolhassák a marsi körülmények között is életképes fajok profilját - számol be róla a hirado.hu a New Scientist alapján.

Az extrém sós környezet nem kedvez az életnek – elég csak a Holt-tengerre gondolni – mégis vannak olyan parányok, amik ilyen körülmények között is boldogulnak.

Flickr/NejdetDuzen

Az Atacama-sivatagban például sótömbökben élő mikrobákat találtak, amik azért képesek fennmaradni, mert a só megköti a levegő nedvességtartalmát, ezáltal biztosítja számukra a vizet.

A Carnobacterium viridians egyike a török kutatók célpontjainak, ezt a fajt egyébként is a Salda-tó üledékében fedezték fel.

A vizsgálatot vezető Nurgül Balci, az isztambuli egyetem biológusa szerint több más mikroba is élhet a tavakban, amelyekre idővel rá lehet majd ütni a "Marsálló" pecsétet.

Balci és kollégája, Cansu Demirel épp a Marson megfigyelt sziklaformációkra hasonlító sztromatolitok nyomán kezdett el kutatni.

Ezekben a különleges ásványokban a tavak üledékszemcséit magnézium- és kalcium-karbonát köti össze, melyet a baktériumok választanak ki.

"A fémek a környező kőzetekből jutnak a tóba, ezeket dolgozzák fel az egysejtűek" - mondta el Cansu Demirel.

A páros most egy kísérletbe kezdett: arra kíváncsiak, hogy a baktériumok képesek-e a semmiből sztromatolitokat építeni a Salda-tóból vett vízmintában, ha extra kalciumot és magnéziumot adnak hozzá.

"Így felfedezhetjük a sztromatolitképző szervezetek nyomait, például szokatlan magnéziumizotópokat a kőzetrétegekben. Ezeknek aztán a Marson is utánajárhatunk, és ha megtaláljuk, az bizonyíthatja az adott kőzet biológiai eredetét" - fejtette ki Nurgül Balci.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.