Nem az agy mérete a lényeg

Női agy - férfi agy: csak szimetria kérdése?

Kiváló szóforgatók, beparkolni egy autót a mélygarázsba azonban nem tudnak - hangzik a közkeletű klisé a nőkről. Mindig tudják, merre van észak, ám cérnát befűzni a tű fokán, ez már meghaladja a képességeiket - hallható az ellenséma a férfiakról. És valóban: nő és férfi kompetenciái jelentősen eltérnek.

2008.10.31 18:36ZONA

A kutatókat a pszichológia hőskora óta foglalkoztatja a kérdés: miben és miért térnek el nő és férfi képességei. Az átütő vizsgálati eredményekre azonban a hetvenes évekig kellett várni. A kognitív pszichológiával foglalkozó ausztrál Max Coltheart és csapata 1975-ben publikálta a Nature hasábjain kutatási eredményeit, amelyek szerint a nők jobbak a verbális, a férfiak viszont a téri-vizuális feladatokban.

A Colthearték által kitalált feladatok pofonegyszerűek voltak: először arra kérték a vizsgálati alanyokat, hogy sorolják fel az ábécének azokat a betűit, amelyekben van „e” hangzó, majd azokat a betűket, amelyeknek van valamilyen görbületük. Az eredmény szignifikáns volt: a nők az első, a férfiak a második feladatot abszolválták jobban. Doreen Kimura kanadai neurobiológus 2002-ben átfogó kutatás formájában élesztette újra az 1975-ös vizsgálatokat.

Alanyainak a legkülönfélébb feladatokat kellett megoldaniuk; az eredmények magukért beszéltek: a nők ezúttal is a verbális, a férfiak a téri-vizuális megoldást igénylő tesztekben voltak jobbak. Akadt azonban némi kivétel is a főszabály alól; azokban a téri feladatokban például, amelyekben tárgyak helyzetére kellett emlékezni, a gyengébbik nem képviselői jobban szerepeltek, és jobbak voltak a nők a finommotorikát igénylő feladatokban is.

Az agyban a megoldás

A magyarázat kézenfekvő: a női és a férfiagy szerkezetében és/vagy működésében van valamilyen alapvető eltérés. Jó ideje tisztában vannak ezzel a tudósok, ám az eltérés mibenlétének vizsgálatára egészen a legutóbbi időkig, a modern agyi képalkotó eljárások megjelenéséig nem volt lehetőség. Az régóta tudott, hogy mind tömegét, mind az idegsejtek, vagyis a neuronok számát tekintve a női agy jóval kisebb.

A különbség a tömeget tekintve mintegy 10-15, a neuronok számának tekintetében pedig 15-20 százalék. Ez alapján azonban kézenfekvőbb összefüggéseket sem sikerült a kutatóknak találniuk, így például – a normálisnak mondható tartományon belül – nincs kapcsolat az agy mérete és az intelligencia között. Az áttörés német kutatók nevéhez fűződik; Stefan Knecht és munkatársai erős mágneses mezőben vizsgálták kísérleti személyeik agyműködését. Úgynevezett transzkraniális mágneses stimuláció segítségével zavarták a kísérletben résztvevők bal agyféltekéjét, amely jó ideje tudottan a fő helye azoknak a területeknek, amelyek a nyelvi képességekért felelnek.

Az eredmény meglepő volt: míg a nők teljesítménye a verbális feladatokban csak alig vagy egyáltalán nem esett vissza, a férfiaké jelentős mértékben. A következtetés kézenfekvő volt: a nőknél a kieső bal oldalt valahogyan pótolni tudta a jobb, a férfiaknál viszont nem. A kutatók mindebből tágabb összefüggést vontak le: a jelek szerint a női agy működésére az agyféltekék szimmetriája a jellemző, míg a férfiakéra az aszimmetria. További részletel a Zóná-ban!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.