Ennek a legmagasabb a felszíni hőmérséklete
Forró és puffadt: a rekorder exobolygó
A brit SuperWASP-program keretén belül talált egyik új "forró Jupiter" az eddigi legmagasabb felszíni hőmérsékletű és legrövidebb keringési periódusú exobolygó.
2008.10.24 15:05hirek.csillagaszat.huÁprilisban az Egyesült Királyság több egyeteme által közösen működtetett SuperWASP (Super Wide Angle Search for Planets) távcsőhálózat sikereiről hallhattunk: a kutatók tíz új fedési exobolygó felfedezését jelentették be, mely által projektjük a legsikeresebb ilyen irányú megfigyelési programmá lépett elő (éppen a Bakos Gáspár vezetésével működtetett HAT-programot megelőzve).
Az egyik objektumról időközben kiderült, hogy több szempontból is rekordernek számít az eddig ismert, idegen naprendszerekben lévő planéták között.
Az ún. "forró Jupiterek" családjába tartozó, WASP-12b jelzésű bolygó a mérések alapján igen közel, mindössze 0,021 Csillagászati Egységre kering központi csillagától, míg keringési periódusa, vagyis az ottani "év" hossza csupán 1,09 nap, azaz alig több mint 26 óra! Ez a periódus minden eddig megfigyelt keringési időnél rövidebb.

A csillagtól mért kis távolság magas felszíni hőmérséklettel is jár - a központi égitest sugárzása kb. 2250 Celsius-fokra hevíti az óriásbolygó külső rétegeit, ami már egyes törpecsillagok felszíni hőmérsékletével vetekszik (az eddigi rekorder a kb. 2000 Celsius-fokos HD149026b jelű bolygó volt)!
A mintegy 870 fényévre lévő WASP-12 egy Napunkhoz hasonló, 5900 K felszíni hőmérsékletű, sárga törpecsillag - de most felfedezett bolygóján (vagy annak lehetséges holdjain) gyakorlatilag kizárható az élet jelenléte, más planétát pedig egyelőre nem találtak a rendszerben.
Az exobolygók saját, infravörös sugárzásának meghatározása - mivel a csillagokhoz képest nagyon halvány égitestek - igen nehéz vállalkozás.
Ugyanakkor a bolygóátvonulások során felvett fénygörbék, valamint a csillag látóirányú sebességgörbéinek elemzése révén a bolygó mérete és keringési paraméterei kiszámíthatóak, s így a planétára érkező sugárzás mennyisége, abból pedig a bolygó egyensúlyi hőmérséklete is megbecsülhető.
A mostani felfedezés tovább fokozza a "nagyon forró Jupiterek" kialakulását tárgyaló elméletek bizonytalanságát.
Jelenlegi ismereteink alapján úgy tűnik, hogy ezek az óriásbolygók eredetileg csillaguktól jóval távolabb keletkeztek, mivel a külsőbb, hidegebb régiókban volt esélyük összegyűjteni az őket alkotó, nagy mennyiségű gázt.

Ezt követően befelé kezdtek vándorolni (ez az ún. migráció), s végül elérték jelenlegi helyzetüket.
A korábbi megfigyelések során nem találtak 3 napnál rövidebb keringési periódusú planétákat, így a szakemberek azt gondolták, hogy valamilyen fizikai hatás meggátolja az óriásbolygókat abban, hogy közelebb kerüljenek csillagukhoz.
Az utóbbi egy-két évben azonban több "forró Jupitert" is felfedeztek a lélektani távolsághatáron belül, így felmerülhet a kérdés: vajon létezik-e valamilyen migrációt akadályozó folyamat, vagy csak az égi mechanikai stabilitási törvények szabnak alsó határt a bolygó-csillag távolságokra?
A kutatókat meglepte a WASP-12b meglepően nagy mérete is. A planéta átmérőjét 1,8-szor nagyobbnak becsülték a Jupiterénél - ez az érték már a bolygó-csillag mérethatár közelében van.
Az első vélemények alapján a csillag erős "fűtőhatása" okozza a bolygólégkör kitágulását, amit elősegíthet a planéta - a csillag kémiai összetétele alapján becsült - relatíve nagy fémtartalma (vagyis a héliumnál nehezebb elemek részaránya).
A számítások szerint ugyanis a fémgazdag óriásbolygók átlagsűrűsége kisebb, mint a fémszegényebbeké (azaz előbbiek légköre kiterjedtebb lehet).
A csoport további, elsősorban ultraibolya tartományban végzendő mérésekkel próbál információkat szerezni a bolygólégkör kiterjedtségéről és tulajdonságairól - így választ kaphatnak arra a kérdésre is, hogy mennyire erős a légköri párolgás egy ilyen extrém kis pályaméretű planéta esetében.
Kapcsolódó írások:
- Megvan a legkisebb kisbolygó
- A mai vacsorája hány fokkal melegíti a bolygót?
- Az ólomnál is sűrűbb exobolygó - vagy valami más?
- A Naprendszer kis égitestjei bolygórendszerünk kialakulásáról hoznak hírt
- Folyékony, fémes hélium lehet néhány óriásbolygó belsejében
- Soha nem látott pályán mozgó kisbolygót fedeztek fel
- Magyarázatot találtak a kettős kisbolygó-rendszerek kialakulására
- Sopronról neveztek el egy kisbolygót
- Az is lehet, hogy kisbolygók vize folyik a csapból
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:55 Meteorológia: immár több mint egy évtizede hóínség jellemzi Budapest éghajlatát
- 20:53 Agrometeorológia: kiadós csapadék segíti a friss vetést
- 16:31 Megakadályozták egy ortodox püspök húsvéti zarándoklatát Moldovában
- 14:27 Betiltották Virginia állam zászlaját a római istennő fedetlen melle miatt
- 12:22 Elismerné a Krím félszigetet Oroszország részeként az USA - Bloomberg
- 10:49 Elkészült a TAL vezeték bővítése, Csehországnak nincs szüksége orosz kőolajra
- 8:37 Szívműtéten esett át Nyilasi Tibor
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06