Dózismérés

Magyar detektorok érkeztek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére

Az űrhajósokat ért sugárdózist térképezik fel azokkal a magyar detektorokkal, amelyek kedden érkeztek meg a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.

2015.12.16 19:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Facebook Official

A kazahsztáni Bajkonurból december 15-én sikeresen elindult és csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) a Szojuz TMA-19M űrhajó, amely újabb magyar gyártású eszközöket is szállított a Nemzetközi Űrállomásra. A magyar fejlesztésű energia-ellátást nem igénylő detektorcsomagok az ESA DOSIS-3D (Dose Distribution Inside the International Space Station-3D - Dóziseloszlás a Nemzetközi Űrállomáson-3D) kísérletének részét képezik. A detektorokat hat hónap múlva hozzák vissza a Földre kiértékelésre - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán az MTI-vel.

Az űrhajó fedélzetén az űrállomás 46. és 47. állandó személyzetének tagjai, az orosz Jurij Malencsenko, az amerikai Timothy Kopra és az angol Timothy Peake, az Európai Űrügynökség (ESA) űrhajósa utaztak.

A világűrben a földinél sokkal nagyobb az űrhajósok dózisterhelése, így folyamatosan nyomon kell követni az őket ért sugárzást. A magyar fejlesztésű dózismérők európai-magyar és orosz-magyar együttműködés keretében ezt a feladatot látják el. Hasonló magyar detektorokból állt az az SPD-12A nevet viselő detektorcsomag, amelyet 2014. október 1-jén az orosz Progressz M-29M teherűrhajóval juttattak fel az űrállomásra.

A passzív dózismérőkön kívül 2003 óta a fedélzeti szolgálati rendszer részeként az űrállomáson üzemel a Pille dózismérő. A kiolvasó egy új példányának gyártása és tesztelése a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával zajlik, az elkészült eszközt 2016 közepén juttathatják fel a Nemzetközi Űrállomásra. A 2013-ban indított és az orosz Zvezda modulban szolgálatot teljesítő, szintén magyarok által épített TRITEL kísérleti dózismérő rendszer új központi egységét pedig várhatóan 2016 második felében viszik fel az ISS-re.

A műszereket a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának munkatársai fejlesztették ki az orosz Orvosbiológiai Problémák Intézet és az ESA együttműködésével.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.