200 sérült madár gyógyításával is foglalkoznak

Mit rejt hazánk legizgalmasabb bakterháza?

A hazánkban befogott madarak tíz százalékát a Balaton melletti Fenékpusztán gyűrűzik meg. Emellett évente mintegy 200 sérült madár gyógyításával és fiókaneveléssel is foglalkoznak az itt dolgozó szakemberek. A magyarországi madárgyűrűzés centenáriumának alkalmából Fenékpusztán jártunk.

2008.10.16 19:25MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Keszthelyről Balatonszentgyörgy felé, alig tíz perc vonatozás után érjük el Fenékpusztát. A kissé ütött-kopott, jellegtelen "bakterház" nem éppen csábító az arra utazó számára. Holott ez a jelentéktelennek tűnő épület talán hazánk legizgalmasabb vasútállomása: jelenleg a Magyar Madártani Egyesület Zalai Helyi Csoportja bérli, ugyanis itt üzemel a Fenékpusztai Madárgyűrűző és Repatriáló Állomás. Az egykori vasúti épületben egy madártojás kiállítás kapott helyet, amely darabszámát tekintve a legnagyobb az országban. 

A látogató számára szinte megdöbbentő az a sokféleség, amit a természet ezen a téren is produkál. Érdemes az épület mögé is bepillantani. Az ide érkező látogatók szakvezetéssel megtekinthetik a repatriáló állomást, ahol a környékről behozott sérült madarakat látják el, illetve a magukra maradt fiókákat nevelik a szakemberek. A madarak számára az elmúlt években több nagy röpde is épült. Az elmúlt években fokozatosan nőtt az ide kerülő sérült madarak száma, 2007-ben már elérte a kétszázat. A sérülés oka többnyire áramütés, autó általi elütés vagy mérgezés. 

A beteg madarakat a környékbeliek viszik a telepre, de van, amikor a szakembereket hívják ki egy-egy esethez. A sérült madarak számára az első két-három nap a legkritikusabb.
 
Az állatok ugyanis többnyire nagyon legyengülten kerülnek ide, hiszen már csak ekkor engedik közel magukhoz az embert, ekkor lehet megfogni őket - magyarázza a helyzet visszáságát Benke Szabolcs, a Madárgyűrűző Központ vezetője. 

A bekerülés utáni első pár napon nagy a pusztulási arány. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont a bekerült madarak mintegy 50 százalékát pár napos vagy hetes felépülésük után el lehetett engedni. Az ide kerülő madarak között nagy számban vannak gólyák, egerészölyvek, baglyok, vércsék. Mivel nagyon sok madár olyan sérüléssel - többnyire szárnytöréssel - kerül Fenékpusztára, amelyből nem tudnak teljesen felgyógyulni, életük hátralévő részében az állomáson maradnak. 

"Tervezzük, hogy a nálunk maradt madarakat a közeljövőben tenyészprogramba vonjuk be. Az egyik ilyen célunk a gyöngybagolyvédelmi és -szaporítási programban való részvétel" - ecseteli a jövőbeni terveket a szakember. 

Az állomás sikertörténetei közé tartozik a madárfiókák felnevelése. A szülő nélkül felnövő kis madaraknál a legfőbb nehézséget az okozza, hogy nagyon hozzászoknak az emberhez, így nem alakul ki bennük veszélyérzet velük szemben. Életbenmaradási esélyüket rontja az is, hogy nincs lehetőségük a szülőktől megtanulni a zsákmányolást, hiszen "tálcán" kapják az ételt. 

Ennek érdekében a fiatal egyedeket elengedés előtt - a szoktatási fázisban - nyitható röpdébe teszik. Mivel fokozatosan csökkentik a kitett táplálék mennyiségét, a kiengedett madarak kénytelenek kiegészíteni a táplálékukat, és a szabadban maguk gondoskodni az ellátásukról.

Bár még egy darabig visszajárnak a röpdébe, de mivel a készen kínált táplálék egy idő után „megszűnik”, ők is elszoknak a helytől. Bár az állomáson dolgozó szakemberek több esetben is megfigyelték, hogy a felnevelt madarak pár hónap múlva is fel-felbukkantak a környéken. 

Ritka fajokat is fogtak 

A repatriálás mellett az állomás elsődleges tevékenysége a madármegfigyelés, madárgyűrűzés. Ez a tevékenység 1985-ben indult a területen, egész éves gyűrűzés viszont csak 1992-től folyik. Eddig összesen mintegy 320 ezer egyedet fogtak és gyűrűztek meg. 

Ez az elmúlt években éves szinten 20 ezer madarat jelentett, amely az országos fogás egy tizedét adja. Tavaly összesen 90 fajt fogtak be, ez igen jelentős szám, tekintve, hogy Magyarországon összesen mintegy 400 faj előfordulása ismert. A területen két hálósor van. Egy rövidebb, amelyet elsősorban télen egy bokros helyen húznak fel, nem állandó jelleggel. Az egész évben „üzemelő” nagy hálósor közel 150 méter hosszú, és 12 hálóból áll. 

A háló a part menti bokros, füzes társulástól a nádason keresztül egészen a nyílt vizes területig húzódik, így nagyon különböző fajok élőhelyét fogja át. Fenékpusztán a leggyakoribb gyűrűzött fajok a foltos és cserregő nádiposzáta valamint a füstifecske, vonulási időben pedig a cinegék. 

Az egyik különleges fogás a berki poszáta volt. Ez a faj a Földközi-tenger térségében költ, de pár réve hazánkban is megfigyelték fészkelését. Magyarországon Fenékpusztán kívül még csak két helyen fogták be. Hasonló érdekességnek számít itt a bonelli füzike is, amely nagyon ritka kóborló hazánkban, a Balatonnál írták le az első magyarországi előfordulását. 

A legeltetés révén újra megjelentek a védett fajok 

Az MME helyi csoportja nem csak madármentést és gyűrűzést végez a területen, de a környező mintegy 30 hektáros legelő kezelése is hozzájuk tartozik. A területen 1983-ig szinte folyamatos volt a legeltetés, viszont a rendszerváltást követő privatizáció miatt tulajdonosi szempontból szétaprózódott a terület, és felhagytak a gondozásával. 

A terület 1997-ben került a Balatoni Nemzeti Parkhoz, és 1999-ben indult meg újra a legeltetés. Jelenleg 15 szürkemarha van a területen, ennek eredményeként újra nagy számban elterjedtek a gyeptársulásra korábban jellemző taposástűrő védett növények. 

Ezek közül elsősorban az orchideafélék érdemelnek említést, de megtalálható itt az őszi füzértekercs vagy a kis holdruta néhány példánya is. Mivel a pályázati pénzforrások nagyon beszűkültek idén tavasztól már csak két ember látja el a feladatokat az állomáson, de a munkájukat több önkéntes és adományozó is segíti. Márpedig igencsak szükség van rájuk, hiszen tervek vannak bőven. 

A tenyésztési program beindítása mellett a kiállítás felújítása és bővítése is szerepel a listán. Ez utóbbi egyik akadálya, hogy a vasúttársaság nem hajlandó az épület hosszú távú bérbeadásra, ami pedig megkönnyíthetné a tervezési és fejlesztési munkálatokat. 

Szintén a tervek között szerepel a legeltetés bővítése olyan állatokkal (szamár, juh), amelyek egyfajta állatsimogató keretében közelről is bemutathatók lennének a látogatóknak. A tudományos monitoring munkálatok folytatása mellett a turisztikai bemutató tevékenység bővítését összekapcsolnák a közeli fenékpusztai major felújításával. 

Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt, a műemléki védettség alatt álló, ámde omladozó major egykor szebb időket látott. Az épületegyüttes, amely ma mintegy 40 szegény család otthona, a Festetics család birtoka volt. A tervek szerint 2009-ben induló beruházás keretében a kiskastélyban és a cselédlakásokban szállodát alakítanak ki, az istállóba pedig ismét ménest telepítenek. 

Ez valószínűleg újabb látogatókat jelentene a madárgyűrűző állomásnak is. Jelenleg évente közel hatezer látogató érkezik ide, elsősorban iskolás csoportok egy napos foglalkozásra. A területen viszont lehetőség van több napos tartózkodásra, amolyan nomád táborozásra is, melynek során az érdeklődők szakemberek segítségével bekapcsolódhatnak a madármegfigyelésbe és madárgyűrűzésbe.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.