Dumbó, a denevér

Az elefántok infrahangos "morajjal" tartják a kapcsolatot

Egy új kutatás kimutatta, hogy az elefántok akár egy kilométeres távolról is érintkezhetnek egymással mély, morajlásszerű hangot kiadva.

2008.10.16 15:12National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az elefántok látják egymást, illetve nagy távolságról megérzik a csordatagok szagát. A látást azonban akadályozhatják a tereptárgyak, például sziklák vagy fák, a szélirány változása pedig a szagérzékelést zavarja jelentősen. Az egyetlen biztos kapcsolattartás hangokkal valósítható meg. 

Katherine Leighty, a floridai Disney Állatvilág viselkedésökológusa és munkatársai az elefántok hangadását tanulmányozták. Ez volt az első módszeres föltérképezése az elefántok által spontán hallatott morajoknak. Ezek a hangok jellemzően a 13-35 Hz közötti, ember által nem hallható infrahangok tartományába esnek.
 
A vizsgálat alanya a Disney Bay Lake nagy területű kifutójában élő öt, nem rokon, kifejlett nőstény elefánt volt. Mindegyik elefántra GPS helymeghatározót és hangfölvevőt rögzítettek. A tudósok fölfedezték, hogy amikor az elefántok morajló hangot észleltek, gyakran hasonlóképpen válaszoltak erre. Az állatok azonban hajlamosabbak voltak válaszolni azon elefántok hívóhangjaira, amelyekkel meghittebb viszonyban álltak. 

Ezek a "baráti" kötődések az elefántok válaszadási készségén kívül a közeledési viselkedést is befolyásolták. A jó viszonyban lévő elefántok gyakran közeledtek egymáshoz a "morajváltás" folyamán. Iain Douglas Hamilton neves elefántszakértő és a Mentsük meg az elefántokat (Save the Elephants) jótékonysági szervezet alapítója úgy véli, hogy a tanulmány jelentős előrelépést jelent az elefántok kommunikációjának megértésében, és kiindulási alapot szolgáltat annak kiderítéséhez, miként működnek együtt az egyedek a csoportos döntések meghozatalában. 

Hamilton érdeklődését az is fölcsigázta, amikor megtudta, hogy minél távolabb található két egymáshoz kötődő elefánt egymástól, annál erősebbé válnak az általuk kibocsátott morajló hangok. A szakember szerint ez ahhoz hasonlít, mint amikor a vadon élő elefántok annál hosszasabban köszöntik egymást, minél tovább voltak külön egymástól. 

A fölfedezés azt is segít megérteni, hogy az elefántok miért találnak szinte mindig vissza a csordához, még akkor is, ha viszonylag messzire kóboroltak. Leighty és csoportja már tervezi az elefántok infrahangos kommunikációjának további tanulmányozását. 

Többek közt azt szeretnék kideríteni, mitől függ, hogy egy elefánt válaszol-e vagy sem egy barát morajló hívására.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.