Három hold, két árnyék

Jupiter a holdjaival - szenzációs felvételek

Naprendszerünk legnagyobb bolygója körül számos hold kering - azt tudta, hogy ezek bizonyos szögből nézve árnyékot is vetnek a gázóriásra? Most megnézheti, ráadásul annak egy ritkább fajtáját mutatjuk be.

2015.02.07 09:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: NASA/ESA

Összesen 64 holddal rendelkezik a Jupiter, melyek közül a négy legnagyobb a Galilei-holdak csoportjába tartozik. Ezek közül hármat is sikerült lencsevégre kapni, amikor éppen áthaladtak - a Hubble szemszögéből nézve - a bolygó előtt, sőt, még árnyékuk is látszik.

Ez egyébként a viszonylag ritka jelenség, 5-10 évente következik be. A fenti, most elkészült montázsképen jól látszik a Kallisztó, az Io és az Európé hold, illetve árnyékuk is. Sajnos a Ganümédész ezúttal lemaradt, kárpótlásul itt az eseményről készített timelapse videó.

A "nagyok" bandája
A Jupiternek 67 holdja ismert. A négy legnagyobbat (Io, Európé, Kallisztó, Ganümédész) Galilei-holdaknak nevezik, felfedezőjük Galileo Galilei után, aki 1610-ben észlelte őket. A következő négy évszázadban további kilenc kisebb holdat fedeztek fel a csillagászok földi távcsöveikkel. 1979-ben a Voyager-1 űrszonda három újabbat talált, ezzel az ismert holdak száma 16-ra emelkedett.

Később a fejlettebb technológiáknak köszönhetően további holdakat fedeztek fel a csillagászok; ezek kicsi, átlagosan 3 km átmérőjű aszteroidák, amelyeket befogott a Jupiter gravitációs tere. A jelenlegi 67 hold több, mint amennyi bármely más bolygónak van, de valószínűleg még több kisebb, ismeretlen hold kering a Jupiter körül.

Az Io nagy méretű hold (mérete nagyjából a Föld Holdjának felel meg), de a hatalmas Jupiterhez mérten csak kicsiny égitest. A Naprendszerben vulkanikusan ez a legaktívabb égitest. A Jupiter gravitációs ereje a hold belsejének anyagát folyamatosan mozgásban tartja, és a felszínére kényszeríti, aminek folyamatos vulkánkitörés a következménye. A kilövellés másodpercenként sok tonna anyagból, nagyrészt kénvegyületekből áll. Az anyag egy része kilökődik a világűrbe. Az űrbe kerülő molekulák hamarosan elveszítik elektronjaikat és ionizálttá (vagyis elektromosan töltötté) válnak, és a Jupiter mágneses terének csapdájába esnek. Ezek az ionok alkotják a Jupiter körül az ún. Io-gyűrűt (vagy Io-tóruszt). (forrás: Wikipedia)

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.