Mindkét faj szerencséjére

Miért nincsen több cápatámadás?

Akár jóval nagyobb mértékben is konfrontálódhatnának a fürdőzők, vízparton lakók a tengerek rettegett ragadozóival. Azonban jól meghatározható, tudományos oka van annak, hogy ennyire ritkák a cápatámadások.

2015.01.21 17:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Wikipedia

Steven Spielberg ugyan megcsinálta a szerencséjét a Cápa című filmmel, de egyben sok százmillió emberbe el is ültette a cápától való félelem érzését. A tenger koronázatlan királyától még azok is tartanak, akik a Balatonnál mélyebb vizekbe soha az életben nem merészkednek.

Pedig egyáltalán nem sok a két faj közötti nem kívánt találkozás. Az emberek zöme egyrészt nem úszkál a tengerek, óceánok nyílt vizein, másrészt a cápák nagyon ritkán merészkednek ki a partokig, és szinte egyáltalán nem úsznak fel a folyókon. Ennek oka, hogy a porcoshalak közé tartozik, melyek ugyan a világ minden tájékán elterjedtek, de szinte csak a sós vizeket kedvelik, az édesvíztől tartózkodnak. A valamivel több mint ezer különböző fajt tartalmazó porcoshal-alosztály (ide tartoznak a cápák mellett a ráják is) képviselőinek alig 5 százaléka érzi otthon magát ebben a közegben, és ezek többsége is csak bizonyos időközönként jelenik meg édesvízi környezetben.

Ezzel szemben a tudomány mai álláspontja szerint a csontoshalak mintegy 40 százaléka él édesvízben. Ennek oka az ozmoregulációban keresendő, vélik a kutatók. Azaz a megfelelő belső nyomás fenntartása a kulcs, a testen belüli víz és a só koncentrációjának szabályozásával.

A csontos és a porcos halak között van egy egyáltalán nem elhanyagolható különbség. Előbbiek a minden horgász által ismert úszóhólyag segítségével szabályozzák a vízben való lebegésüket, vagyis ezáltal kezelik a rájuk ható felhajtóerőt. Utóbbiak esetében viszont erről egy lipidekben gazdag máj gondoskodik. Egy stanfordi teszt szerint, melynek során a bikacápa modelljét kutatták, az ember számára otthonosabb közegben a cápák és a ráják kétszer-háromszor nagyobb felhajtóerővel kell, hogy megküzdjenek. Vagyis sokkal több energiát kell fordítaniuk az úszásra, amivel egyáltalán nem lennének olyan hatékony ragadozók, mint a tengerekben.

És hogy miért nem ellensúlyozzák ezt a különbséget a porcoshalak? Ahhoz a lipidekben gazdag májnak nagyobbnak kellene lennie, jelentősen nagyobbnak: akár az általuk "használt" szerv nyolcszorosára is szükségük lenne ehhez. Ennek megfelelően az édesvizet kedvelő porcoshalak mája jelentősen el is tér sósvízi rokonaikétól: noha az ominózus szerv nagyjából ugyanakkora a két, különböző életmódot folytató fajokban, az édesvíziek sűrűsége kimutathatóan alacsonyabb.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.