Lunar Mission One

A britek is a Holdra mennének

Nagyratörő tervek: az angolok holdbázist létesítenének. Emellett a Hold történelmét is feltárnák egy grandiózus fúrással. Túlzó célok?

2014.12.11 21:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: Lunar Mission One

Lehullt a lepel a britek Hold-programjáról, ismertté vált, mit is akarnak kezdeni a Lunar Mission One fedőnevű projekttel. Azaz projektekkel, mert rögtön kettőt jelentettek be a királynő hazájában. Ezek pedig a következők: egy állandó, ember lakta holdbázis létrehozásának felmérése és a felszín alá való befúrás. Előbbi egyfajta ugródeszkaként szolgálhat távolabbi űrutazásokhoz, utóbbi révén pedig bolygónkról és annak legnagyobb égi kísérőjéről, pontosabban a két égitest történelméről szeretnének többet megtudni a britek.

Noha már több mint 50 expedíció zajlott le a Hold vizsgálatával kapcsolatban, bizonyos tekintetben még kevesebbet tudunk róla, mint a Marsról. Ennek több oka is van, például soha senki nem mérte fel égi kísérőnk déli sarkát, pedig itt húzódik a legnagyobb és legrégebbi kráter, melynek mintegy 2500 kilométeres az átmérője. Az SPA-medencében (South Pole-Aitken) a kutatók reménye szerint még mindig fellelhetők lehetnek a becsapódást előidéző űrbéli objektum darabkái, ami kulcsfontosságú információval szolgálhat a Hold történelméről.

Visszatérve a britek terveire: pontos helyszínt még egyik projekt számára sem találtak, de a számba vehető helyeket már listázták. Leszállási zónának nagyjából egy stadionnyi területet kell biztosítani, így nem csak a geológiailag értékes helyeket kell figyelembe venni, de azt is, hogy ott megfelelőek legyenek a körülmények a landoláshoz. Ha ez sikeresen lezajlott, akkor jöhet a fúrás, melynek célja, hogy legalább 20 méter mélyen behatoljanak a Hold kérgébe. Az így szerzett mintákat a landoló egység saját laboratóriumában elemeznék ki, csak az adatok jutnának vissza a Földre.

És hogy mennyit szánnak minderre a ködös Albion lakói? Nagyjából fél milliárd fontot, ami ugyan hatalmas összeg, de az űrprojektek pénznyelő mivoltának ismeretében azért nem eget verő tétel.

Theia
A feltételezett kőzetbolygó, mely a Naprendszer keletkezése után a Földével megegyező sugarú pályán, valószínűleg a Nap-Föld rendszer L4 vagy L5 Lagrange-pontjában keletkezett, de pályája a keletkezésétől számított néhány tízmillió éven belül (tehát valamikor 4,5 milliárd évvel ezelőtt) instabillá vált, emiatt összeütközött a Földdel. Az ütközés hatására a Föld körül egy törmelékgyűrű keletkezett, majd ebből a gyűrűből állt össze a Hold.

Napjainkban a Theia-elmélet a legelfogadottabb a Hold keletkezésére vonatkozó elméletek közül, noha nem az egyetlen ilyen elmélet. A Theia-elmélet mellett szólnak többek között a földi és a holdi kőzetek megegyező kémiai tulajdonságai. 2009-ben a Lagrange-pontokban dolgozó STEREO-műholdpáros fő missziója mellett az itt esetleg megmaradt kőzettörmelékek után is kutat, bár a földi észlelések az 1 kilométernél nagyobb átmérőjű kisbolygók létét kizárták. (forrás: Wikipedia)

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.