Akár 100 billió dollárt is érhet egy-egy darab

Felesleges az aszteroida-befogó program?

Túlságosan drágának és feleslegesnek titulálták a NASA egyik űrprogramját, pedig igencsak érdekesen hangzik: egy kisebb aszteroidát fognának be, hogy aztán a Hold gravitációjába vontatva tovább kutathassák.

2014.11.02 11:00Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
asterank.com

ARM , avagy Asteroid Retrieval Mission - a NASA aszteroida-befogó projektje, melynek keretében egy, nagyjából 10 méteres átmérővel bíró, a Kuiper-övben keringő aszteroidát fognának be és vontatnának a Hold gravitációs mezejébe, további vizsgálatokra. A cél az űrbányászat első lépéseinek megtétele, ezeken az űrbeli objektumokon ugyanis a földinél sokkal nagyobb koncentrációban találhatók olyan fontos anyagok, mint kobalt, nikkel vagy vas. Maga a bányászat tehát hatékonyabb lehet a földinél, inkább az aszteroidák befogása és a kitermelt matéria bolygóra való lejuttatása kerül sokba.

Na meg maga a NASA-program, állítják az ARM-ot kritizálók. Szerintük az aszteroidák jobb megismerését nem szolgálja a projekt, és nem is segít bennünket abban, hogy elérjük a Marsot - mintha csak az az egyetlen cél lenne az űrkutatásban... Mindazonáltal Richard Binzel, az MIT bolygótudományokban jártas professzora alternatívát javasol az amerikai adófizetők - szerinte - értelmesebb elköltésére. A távolabbi égitestek idevontatása helyett egy olyat kellene megcélozni, ami már amúgy is "itt" van a szomszédban.

Binzel szerint egy, a Föld vonzáskörzetéhez közeli aszteroida elérése (akár emberek felszínére juttatásával együtt) jóval olcsóbb feladat lenne. "Közel 10 millió földközeli aszteroida kering a Föld és a Mars között, melyek 10 méteresnél nagyobb átmérővel rendelkeznek. Több száz vagy akár néhány ezer is lehet belőlük, melyek bolygónkhoz nagyon közeli pályán mozognak [..] Csupán meg kell találnunk őket" - állítja a professzor.

Az a probléma ugyanis, hogy a NASA évente "mindössze" 20 millió dollárt költ az aszteroidakutatás feladatára, ami nem elegendő a Kuiper-öv alapos felmérésére. Ebből kifolyólag nem is a földközeli objektumokra koncentrál, így Binzel szerint azoknak csupán 0,1 százalékáról van tudomásunk.

Az viszont biztos, hogy amit eddig tudunk a Mars és a Jupiter közötti területről, az igen ígéretes: számos olyan aszteroidát találtak már, mely - jelenlegi nyersanyagárakon számolva - akár százbillió(!) dollárt is érhet. Ha a puszta számok helyett (mellett) szeretne igen látványos képet látni arról, miről is van szó, kattintson erre a linkre, és böngésszen kedvére az eddig "feltárt" aszteroidák között.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.