A Hubble-űrteleszkóp segítségével

Egy szupernóva "falánk" társcsillagát fedezték fel

Két évtizedes kutatások eredményeként a Hubble űrteleszkóp segítségével fedezték fel egy szupernóva "falánk" társcsillagát, amelynek "telhetetlensége" okozta a felrobbant nap vesztét.

2014.09.11 18:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szupernóva egy a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása. Az asztronómusok becslése szerint másodpercenként robban fel egy-egy csillag valahol a világegyetemben, bár a szupernóva-képződés mechanizmusát mindmáig nem sikerült pontosan megismerni - olvasható a PhysOrg hírei között.

A 11 millió fényévnyire lévő SN 1993J katalógusjelű szupernóvát a Nagy Medve-csillagképben, a Messier-81 galaxisban fedezték fel 1993. március 28-án. Ez volt a 20. században felfedezett szupernóvák között a második legfényesebb.

Az SN 1993J a ritka, IIb típusú szupernóvákhoz tartozik, amelyek lényegesen kevesebb hidrogént tartalmaznak, mint az "átlagos" szupernóvák.

Az elmúlt 21 évben az asztrofizikusok a társcsillag után kutattak, mivel feltételezték, hogy SN 1993J egy bináris rendszer tagja volt, az általánosan elfogadott elméletek szerint pedig az ilyen párosok esetében a két csillag kölcsönhatása okozza a szupernóva-robbanást.

NASA, ESA, G. Bacon (STScI)

A Hawaii-szigeteken, a Mauna Kea-csúcson működő Keck Obszervatóriumban végzett vizsgálatok azt sugallták, hogy a feltételezett társcsillag erős ibolyántúli sugárzást bocsát ki. Mivel azonban a szupernóva környezete "túlzsúfolt" volt, a kutatók nem lehettek biztosak abban, hogy valóban a keresett csillag sugárzását mérik-e. Végül a Hubble-űrteleszkóp UV-tartományban készített felvételei segítségével sikerült felfedezni a rejtőzködő társcsillagot.

"A legfőbb nehézséget az okozta, hogy nehéz volt megfigyelni a szupernóvához képest halovány társcsillagot" - mutatott rá a tanulmány vezető szerzője, Ori Fox, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) asztronómusa.

Alex Filippenko, az egyetem professzora a kozmikus "bűnügy" forgatókönyvét ismertetve, rámutatott, hogy a társcsillag elszipkázta a hidrogén javarészét, ami a főcsillag robbanásához vezetett.

"Olyan ez, mint egy bűnügyi nyomozás, amikor a nyomok, bizonyítékok hosszadalmas, aprólékos elemzésével sikerül azonosítani a rablót" - hangsúlyozta Filippenko.

A kutatócsoport reményei szerint további vizsgálatok segítenek jobban megérteni a kettős rendszerek társcsillagainak tulajdonságait, valamint azt, hogy miként alakulnak ki a szupernóvák különböző típusai.

Az amerikai kutatók felfedezésüket az Astrophysical Journal folyóiratban ismertetik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.