Igazi ritkaság

Jégkorszaki mamutmaradványok kerültek elő Nógrád megyében

Ritkaságnak számító jégkorszaki mamutleletek és egy késő rézkori település nyomai is előkerültek a Nógrád megyei Szurdokpüspöki közelében zajló régészeti feltárás során, amelyet a 21-es számú főút négysávosra való bővítése miatt végeznek.

2014.08.25 13:52MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/Liz Noffsinger

Szilágyi Márton, az ELTE Régészettudományi Intézetének régésze hozzátette: a gyapjas mamutok maradványai a humuszréteg eltávolítása közben kerültek elő.

A leletek elhelyezkedése, valamint az, hogy a négy lapocka és az összefüggő gerincalap együtt maradt, arra utal: nem természetesen úton kerültek ide. "Ezek ember által válogatott testrészek, a neolit korszak vadászai helyezhették el itt őket, valószínűleg egy hús tárolására szolgáló gödörben, de végül nem fogyasztották el a zsákmányt.

A gyapjas mamutok maradványai legalább 14 ezer évesek, vagy még régebbiek" - mutatott rá. A szakember kifejtette, hogy a környék kiváló mamutélőhely lehetett, mert Szurdokpüspöki és a szomszédos Jobbágyi közigazgatási területéről is kerültek már elő leletek. A csontok kiemelése közben semmiféle kőeszközt nem találtak.

A szénizotópos kormeghatározás, a vékony csiszolatok készítése és más laboratóriumi vizsgálatok további információkkal szolgálnak majd a környezeti körülményekről. Szilágyi Márton az MTI kérdésére elmondta: véletlen, hogy a gyapjas mamutok maradványai éppen egy rézkori, 5200-5300 éves telep területén kerültek elő.

Utóbbi szintén szenzációs lelőhelynek számít: egy 250-300 méter átmérőjű, kör alakú sáncgyűrűt mutat a feltárás, két cölöpszerkezetű építménnyel együtt. Utóbbiak funkciója még nem tisztázott, de talán az erődítés kapui lehettek. Egy ilyen megépítése jelentős társadalmi szervezettség meglétét sejteti.

A feltárást vezető régész hozzátette: különlegesség, hogy a telep legsűrűbben lakott részei a sáncgyűrűn kívül estek, tehát nem csak védelmi céllal épülhetett az erődítés.

A feltárás során 10-12 áldozati gödröt is találtak, amelyekben egész szarvasmarhákat helyeztek el. Ez nagy áldozat lehetett, hiszen a közösség ezzel lemondott 200-300 kilónyi hús elfogyasztásáról. Négy olyan nagyméretű tárológödröt is találtak, amelyre emberi koponyát helyeztek.

A sajtótájékoztatón Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta: az út- és vasútépítések előtt kötelező a régészeti feltárás. Az uniós támogatással megvalósuló létesítmények nyomvonalai mentén 2010 óta több mint négymillió négyzetméteres területen voltak ásatások Magyarországon.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.