Borostyánba zárva

Húszmillió éves szöcskét neveztek el David Attenborough-ról

Egy 20 millió éves, borostyánba zárt szöcskét neveztek el David Attenborough brit természettudósról és dokumentumfilmesről.

Az amerikai Illinois-i Egyetem kutatói egy olyan borostyánkő-gyűjteményt vizsgálnak, amelyben tucatnyi eddig nem ismert légy, fullánknélküli méh, szúnyog, hangya, darázs és más rovarok maradványai konzerválódtak. A kövületeket 50 évvel ezelőtt fedezték fel a Dominikai Köztársaságban.

A kicsiny szöcskét, amelyet Electrotettix attenboroughi-nak neveztek el a híres természettudós és természetfilmes után, a kutatók különösen értékesnek tartják.

A szöcskék nagyon ritkák borostyánkőben, és ez a példány rendkívül jó állapotban maradt meg. Attenborough személyesen is érdeklődik a borostyánkövek iránt, és egyike volt a gyerekkori hőseimnek, ezért határoztam úgy, hogy a tiszteletére róla nevezem el a fajt" - nyilatkozta Sam Heads, az egyetem paleontológusa.

A fosszíliákban fennmaradt rovarok számos információval szolgálhatnak az evolúció folyamatáról és arról a korszakról, amelyből származnak. Heads szerint az ilyen leletek többet mondanak el az ősi klímáról és ökoszisztémáról, mint a dinoszauruszcsontok.

A tudósok rendkívül lassú folyamat során tudják átvilágítani a borostyánkőleleteket. A borostyánkövek nagy része foltos az oxidációtól, ezért a kutatóknak óvatosan fel kell vágniuk, és "ablakokat" csiszolniuk a kövek felületére, hogy megnézhessék, mit rejtenek az ilyen ősmaradványok.