A műszereket tavaly helyezték üzembe az ISS-en

Megkezdődött a magyar részvétellel zajló űridőjárás-vizsgálat első adatainak kiértékelése

A magyar fejlesztésű műszereket tavaly helyezték üzembe a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az Orosz Űrkutatási Intézet (IKI) által irányított nemzetközi tudományos program keretében.

2014.06.30 15:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
freedigitalphotos.net/porbital

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont három darab fedélzeti adatgyűjtő számítógéppel járult hozzá az Orosz Űrkutatási Intézet által irányított Obsztanovka (Környezet) elnevezésű kísérlethez.

A fedélzeti számítógépek közül egy az űrállomás belsejében, kettő az űrállomáson kívül, annak falán, két konténerben van elhelyezve - mondta el az MTI-nek hétfőn Nagy János Zoltán, a kutatóközpont űrtechnikai csoportjának vezetője.

A számítógépekhez tizenegy érzékelő-egység (szenzor) csatlakozik, ezek végzik az adatgyűjtést. A kutatóközpont által kifejlesztett berendezések a szenzorokat vezérlik, fogadják tőlük az adatokat, amelyeket aztán elő-feldolgoznak, tárolnak, majd továbbítanak a földi űrközpontba.

A műszerek 2013 februárjában érkeztek meg a Nemzetközi Űrállomásra egy orosz teherűrhajó, a Progressz fedélzetén és 2013 április 19-én szerelte fel az űrállomáson kívül és helyezte őket üzembe hatórás űrséta során az erre kiképzett legénység.

A tizenegy adatgyűjtő műszer nemzetközi együttműködés eredménye: magyar, svéd, lengyel, ukrán, orosz, bolgár és angol szakemberek fejlesztették ki őket az űridőjárás megfigyelésére.

Mint azt Nagy János Zoltán elmondta, a szenzorok által gyűjtött adatokat tartalmazó első tárolóegység idén májusban érkezett le a Földre, és az orosz kutatók június elején tették elérhetővé az adatokat a programban részt vevő kutatókollégák számára. A mérési adatok kiértékelése megkezdődött.

A berendezések jövőjéről szólva Nagy János Zoltán elmondta, a cél, hogy több évig működjenek, ám mivel szélsőséges körülmények között üzemelnek, ezért nem lehet előre megmondani a pontos élettartamukat, de azt szeretnék, hogy legalább két évig használhatóak legyenek.

A szakember szerint a kutatási program másik fontos célja a földrengések és a Föld körüli tér összefüggéseinek, vagyis a földrengések előre-jelezhetőségének vizsgálata, amelyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Űrkutató Csoportja és a BL Electronics Kft. saját fejlesztésű műszere segítségével végeznek.

Az űridőjárás az ionoszféra, a magnetoszféra és a földközeli interplanetáris térben végbemenő jelenségeket jelenti, amelyek vizsgálata a Föld körül keringő műholdakon elhelyezett műszerekkel történik. Az űridőjárást alapvetően a naptevékenység határozza meg, de galaktikus hatások is befolyásolják.

Az Obsztanovka-kísérlet a naptevékenység hatását vizsgálja a magnetoszférára és az ionoszférára. Nagy János Zoltán szerint az űridőjárás elvont, a földön élő emberek életét kevésbé befolyásoló fogalomnak tűnhet, ám valójában a repülésre, a műholdas kommunikációra is hatással van és szélsőséges esetben a Földön is érezteti hatását.

A szakember példaként említette az 1980-as években az Egyesült Államokban bekövetkezett nagy áramszünetet. A kutató szerint akkor olyan erős volt a naptevékenység, hogy az onnan érkező részecskék hatására hiba keletkezett az elektromos hálózatban és több amerikai állam sötétségbe borult.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.