Hét orvosi-élettani tévhit

Az orvosok is elhiszik, pedig nem igaz

A nagyhírű brit orvosi folyóirat, a British Medical Journal nemrég megjelent számában összegyűjtött hét olyan elterjedt orvosi-élettani tévhitet, amelyet még a megkérdezett orvosok jó része is igaznak tartott.

2008.01.08 10:03National Geographic
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

1. Agyunk kapacitásának csak 10 százalékát használjuk

A – tévesen – Einsteinnek tulajdonított állítást lépten nyomon idézik a sajtóban, és sok tudományos-fantasztikus mű épül erre az elképzelésre. A kutatók azonban az MRI (mágneses magrezonanciás vizsgálat), a PET (pozitronemissziós tomográfia) és más képalkotó eljárásokkal egyetlen „alvó” területet sem találtak az agyban. Sőt, az egyes neuronokat vagy sejteket megvizsgálva sem fedeztek föl inaktív részeket. Az elképzelés valószínűleg az 1900-as évek elejéről származik, amikor sok önfejlesztéssel foglalkozó botcsinálta „szakember” próbálta meggyőzni az embereket, hogy mindenkinek bőven van még kihasználatlan agykapacitása.

2. Hajunk és körmünk még halálunk után is nő

A holttest bőre a halál után viszonylag gyorsan kiszárad, ezért a korábban vízzel teli szövetek összehúzódnak. A köröm sokkal szembetűnőbb – látszólag hosszabb – lesz, ahogy a bőr visszahúzódik. Ugyanez igaz a hajra is, amely ráadásul kicsit fel is mered, így még hosszabbnak tűnik.

3. A borotválkozástól gyorsabban nő és erősebb, sötétebb lesz a szőrzetünk

Egy 1928-as klinikai vizsgálatban összehasonlították a szőrnövekedést a borotvált és a nem borotvált foltokon. Semmilyen különbséget nem tapasztaltak. A tévhit valószínűleg onnan ered, hogy a frissen borotvált szőr vége éles körvonalú, amikor kiserken. Később a vég elkopik, szétfoszlik és a valóságosnál vastagabbnak tűnik. A frissen növő szőrzet azért sötétebb, mert még nem fakította ki a napfény.

4. Naponta legalább nyolc pohár vizet kell innunk

Semmilyen orvosi bizonyíték nem támasztja alá, hogy ennyi vízbevitelre lenne szükségünk. A tévhit feltehetőleg az amerikai Táplálkozási Tanács egy 1945-ös ajánlásából ered, amelyben azt javasolják, hogy egy személy naponta 8 pohár (1,9 liter) folyadékot vegyen magához. Az évek folyamán a „folyadék” vízzé alakult, holott a gyümölcsök, zöldségfélék folyadéktartalmát, valamint a kávét és más folyadékokat is számolni kell.

5. Rontja a látásunkat, ha rossz fényviszonyok között olvasunk

A kutatók semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy a félhomályban való olvasás tartósan károsítaná a szemet. Az igaz, hogy kifáraszthatja a szemet és átmenetileg csökkentheti a látásélességet, de pihenés után ez elmúlik.

6. A pulykaevés elálmosít

Való igaz, hogy a pulykában található triptofán álmosságot okoz. De a pulykában semmivel sincs több triptofán, mint a csirke- vagy a marhahúsban. Pulykát viszont rendszerint nagy ünnepi lakomákon fogyasztunk, gyakran alkohol kíséretében, ilyen körülmények között érthető, ha elálmosodunk.

7. A mobiltelefonok használata veszélyes a kórházakban

A mobiltelefonok és a kórházi berendezések közti káros kölcsönhatásokról szóló beszámolók a jelek szerint eltúlzottak. Egy alapos tanulmányban megállapították, hogy a mobiltelefonok a készülékek csupán 4 százalékával interferálnak, de csak az eszközök 1 méteres körzetében. Egy idén végzett vizsgálatban – amelynek során 75 kezelőszobában 300 próbát hajtottak végre – nem tapasztaltak interferenciát. Inkább a mobilok jótékony hatását lehetett tapasztalni: az orvosok kevesebbet hibáznak az egymás közötti jobb kommunikáció miatt.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.