Meteorbecsapódás

Vigyázz, ha jön a meteor!

Száz évvel ezelőtt, 1908. június 30-án ÓRIÁSI ROBBANÁS rázta meg a távoli Szibériában található Köves-Tunguzka folyó környékét. Néhány pillanattal korábban egy METEOR száguldott át az égen - fényes volt, mint a Nap...

_{2008.07.14 10:43National Geographic}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A tüzes golyóbis

A rendkívüli jelenség fényes nappal, a kék égbolton tűnt fel. A transzszibériai vasút utasai látták, amint az eget átszeli egy fénylő meteor. Amikor a látóhatár alá ért, óriási robaj hallatszott: a tüzes égitest megsemmisült. A dübörgéstől megremegett a föld, és hatalmas tűzoszlop csapott fel.

A mozdonyvezető azt hitte, a vonaton történt valamilyen baleset, így leállította a szerelvényt. A húsz kilométer magas tűzoszlopot négyszáz kilométerről is látták (ez körülbelül megfelel a Nyíregyháza-Sopron távolságnak), a mennydörgésre emlékeztető hangot pedig ezer kilométerrel messzebb is hallották. A meteor nyomában sötét porsáv maradt az égen.

Megperzselt prémvadászok

A robbanás szerencsére nagyon ritkán lakott, erdős, mocsaras környéken történt, így emberi életben nem esett kár. A hatvan kilométerre dolgozó favágók és prémvadászok erős meleget éreztek az arcukon, a légnyomás pedig feldöntötte az óvatlan szemlélőket. Szerencsére más bajuk nem esett, mindenki túlélte a katasztrófát. Ez azonban csak annak volt köszönhető, hogy a robbanás harminc kilométeres körzetében nem járt senki. Amikor az első expedíció 1927-ben a helyszínre ért, döbbenetes látvány fogadta őket. Mi maradt az erdőből? Egy Budapestnél is nagyobb területen az erdő fái úgy hevertek a földön, mintha gyufaszálak lennének. A számítások szerint amikor a robbanás lökéshulláma végigsöpört a tájon, egyetlen perc alatt nyolcmillió fát döntött ki. A terület közepén megégett fatörzsek meredtek az égre, ágak nélkül. A felszabaduló forró gázok felperzselték a talaj jelentős részét. Kráternek vagy becsapódott meteoritnak azonban nem akadtak a nyomára.

_{A letarolt erdő fái mind egy irányba dőltek ki, ami jól mutatja a felszínen végigsöprő lökéshullám haladási irányát.}

Világító felhők

Az esemény után pár órával Skandináviában az érzékeny műszerek észlelték a robbanás kelet felől érkező lökéshullámát, majd több órával később egy gyengébb lökést nyugatról: az eseményt követő légnyomáshullám megkerülte az egész Földet! A következő napokban Európa számos részéről jelentettek furcsa éjszakai fényeket, és sok helyütt nappal nem sütött a nap, csak szűrt fény derengett. Mindez arra utal, hogy hatalmas mennyiségű por szóródott szét a légkörben, amely hatalmas távolságra eljutva leárnyékolta a Nap fényét – „cserébe” viszont világító felhőket varázsolt az alkonyati égboltra.

Megtörténhet-e újra?

A légkörbe került nagy mennyiségű por és főleg a kráter hiánya arra utal, hogy a Föld légkörébe érkező meteor nem érte el bolygónk felszínét, hanem 7–8 kilométer magasan felrobbant. A számítógépes szimulációk szerint egy 40–50 méter átmérőjű, laza szerkezetű kisbolygó találta el Földünket 1908. június 30-án. Ám amíg áthaladt a légkörön, nem bírta ki a magas hőmérsékletet és nyomást, így felrobbant. A meteor után nem maradt más, mint rengeteg rendkívül finom por és egy forró gázfelhő. Ha a robbanás sűrűn lakott terület fölött történik, tragikus véget is érhetett volna a történet. Hasonló eset miatt nem kell aggódnunk, ugyanis a csillagászok számításai szerint több száz évente egyszer történik hasonló meteor robbanás, és száz esetből kilencvenkilencszer – szerencsére – lakatlan terület fölött.

A Tunguzka-meteor felrobbant a levegőben, de jó néhány meteorit eléri a Föld felszínét. Lássuk, hogy mi történik ilyenkor!

_{1. A meteor belép a légkörbe, a Föld felé száguld.}

_{2. A becsapódás hatalmas hullámokat kelt, és rengeteg por szóródik szét a légkörben.}

_{3. Ezer évvel később az eseményre egy hatalmas kráter emlékeztet.}

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter