Mexikóban jártak a régészek
Hatalmas maja város romjaira bukkantak - KÉPEK!
Kiterjedt maja város romjaira bukkant régészek egy nemzetközi csoportja a Yucatán-félsziget dzsungel borította vidékén: a piramisok és a paloták tűzdelte település 22 hektáron terült el. Videónk is van róla!
Nézze meg az elképesztő képeket! >>>
A számos épületrom arra utal, hogy a tudósok által két hete talált és Chactúnnak (a maják nyelvén Vörös kőnek) elnevezett város az egyik legjelentősebb maja település volt a régióban.
A Campeche szövetségi államban kutató régészek először sztereoszkópikus légi felvételekkel kezdték pásztázni a dzsungel borította területet, ahol aztán a mexikói Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) szerint piramisok, paloták, lakóépületek, terek és udvarok, de még pelotapálya romjait is azonosították. A legnagyobb piramis 23 méter magas. A lelőhelyet gazdagon díszített sztélék és oltárok teszik még különlegesebbé, néhányukon még stukkó is van, ami jól mutatja, milyen pompa lehetett egykor a városban. Az egyik oszlopon az olvasható, hogy K'inich B'ahlam uralkodó 751-ben ott állította fel a Vörös követ (más néven a Nagy követ). Ebből és más írásokból a kutatók 600 és 900 közé, a késői klasszikus időszakra teszik a város fénykorát.
A régészeknek nagy erőfeszítésükbe került, mire eljutottak Chactúnhoz: egy földúttól még két órás menetelés várt rájuk a Calamul bioszféra rezervátum dzsungelében. Egy darabig terepjáróval, majd gyalog mentek, végül már machetével kellett utat vágniuk maguknak a sűrű növényzetben.
A munka legizgalmasabb része még várat magára, a szakemberek ugyanis fel akarják térképezni a Chactún és a már korábban feltárt Río Bec és Chenes településcsoportok közötti kapcsolatokat. Chactún a két romváros közötti több mint 3000 négyzetkilométeres, de a régészeti kutatások szempontjából mindeddig fehér foltnak számító területen fekszik - emlékeztetett Ivan Sprajc, az expedíciót vezető régész, a szlovén tudományos akadémia tagja. Bár a város viszonylag közel van Río Bac romjaihoz, a két település között jelentős különbségek észlelhetők, elsősorban az építészeti stílust illetően.
A kutatás amerikai, szlovén és osztrák támogatással zajlik, és része annak az 1996-ban indult programnak, amely a Mexikó délkeleti része régészeti örökségének megismerését szolgálja 80 helyszín vizsgálatával.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:55 Meteorológia: immár több mint egy évtizede hóínség jellemzi Budapest éghajlatát
- 20:53 Agrometeorológia: kiadós csapadék segíti a friss vetést
- 16:31 Megakadályozták egy ortodox püspök húsvéti zarándoklatát Moldovában
- 14:27 Betiltották Virginia állam zászlaját a római istennő fedetlen melle miatt
- 12:22 Elismerné a Krím félszigetet Oroszország részeként az USA - Bloomberg
- 10:49 Elkészült a TAL vezeték bővítése, Csehországnak nincs szüksége orosz kőolajra
- 8:37 Szívműtéten esett át Nyilasi Tibor
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06