Globális élelmiszerválság fenyeget?

Háborút előzhetnek meg a vegetáriánusok?

A brit Királyi Külügyi Intézet átfogó elemzése szerint az elmúlt három évben globálisan 83 százalékkal emelkedtek meg az élelmiszerárak. Leginkább búzából és rizsből alacsonyak a világ tartalékai, és jóformán az összes élelmiszer-, illetve takarmányipari termékcsoport ára erőteljesen növekszik.

2008.06.15 13:09MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Európában is drasztikusan csökkentek a készletek. Az elmúlt 25 évben soha nem voltak olyan üresek a gabonatározók, mint most.

A gazdagabb országok bevásárlóközpontjaiban mintegy 10-20 százalékkal drágultak az élelmiszerek, míg a fejlődő országokban az árak idei emelkedése eléri az 50-60 százalékos szintet.

Olyan fejlett gazdaságokban is hiány alakult ki egyes alapélelmiszerekből, mint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. A Világbank és a segélyszervezetek becslése szerint az emelkedő élelmiszerárak következtében 100 millió fővel növekedhet a megélhetési küszöb alatt élők tábora, miközben 850 millió ember (a Föld minden 7. lakója) már amúgy is éhezik. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a fokozódó élelmiszerhiány miatt csaknem harminc országban voltak már zavargások.

Az ENSZ előrejelzése szerint Afrikában és a Közel-Keleten is éhséglázadások törhetnek ki, mivel nincs elegendő liszt és rizs. A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) szerint harminchét országot fenyeget súlyos élelmiszerválság.

"Az emberek nem fogják tétlenül várni, amíg éhen halnak" - figyelmeztetett Jacques Diouf, a FAO vezetője. Dominique Strauss-Kahn, a Valutaalap vezetője pedig a globális éhínség biztonságpolitikai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet: "múltbeli tapasztalatok alapján is tudjuk, az ilyen problémák gyakran háborúval végződnek."

Az élelmiszerhiányt több tényező idézi elő. Az energia és az üzemanyag árának emelkedése költségesebbé teszi a mezőgazdasági termények előállítását, ezzel egyidejűleg a bioüzemanyagok iránti kereslet növekedése miatt csökken az élelmiszertermelésre használt földterületek aránya.

A kedvezőtlen időjárás és a klímaváltozás is hozzájárul a probléma fokozódásához. A feltörekvő gazdaságok  Kína, India, a távol-keleti térség országai és Brazília  élelmiszerszükséglete egyre nő, miközben szűkösek a meglévő világpiaci készletek.

A Nyugat felelőssége pedig az, hogy a fejlett országokból Afrikába és Ázsiába áramló olcsó export révén tönkreteszi a helyi termelőket. Az egyes országok ellentmondó érdekei következtében nehezen képzelhető el, hogy gyors gazdasági egyezség születik az egyre romló helyzet kezelésére.

Hogyan kerülhető el a globális katasztrófa?

A Védikus Tudományok Kutatóközpontjának álláspontja szerint a helyzet megoldásában nagymértékben segítségünkre lehetnek az ősi indiai írások univerzális alapelvei. E szemléletmód szerint az emberiségnek növényi alapanyagokon és tejtermékeken kellene élnie.

A FAO és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) számításai szerint egy hektár föld terményeivel 22 embert lehet ellátni, ha krumplit termelnek rajta, 19 embert, ha rizst, és csak 1-2 embert, hogyha ott állatokat tenyésztenek. Ennek ellenére ma a Föld megművelt területeinek 2/3-át állattartásra használják.

A mezőgazdaság által előállított növényi termékek jelentős hányadát pedig - például a szójatermés 80 százalékát - állatokkal etetik fel. 1 kg hús előállításához több mint 10 kg növényi táplálék szükséges. Ha tehát e területeken közvetlenül emberi fogyasztásra termesztenének növényeket, akkor az ínség megszűnne, és bőségesen állna rendelkezésünkre élelem.

A védikus írások emellett ideális megoldásnak az emberi közösségek önellátását, a fenntartható helyi termelést tekintik. Ezzel szemben a távoli vidékekről való szállítás, az import a teljes rendszer sebezhetőségét, illetve a problémák dominóelv-szerű tovaterjedését eredményezi.

Somogyvámos határában működik az önfenntartásra berendezkedett, Krisna-völgy nevet viselő ökofalu, amely példát mutat arra, hogy a környezettudatosság elvének mindennapi gyakorlata alternatívát ad a társadalmi, gazdasági és környezeti problémák megoldására.

A százötven fős közösség "Öko-völgy" programja  amelyben oktatási intézmények és zöld szervezetek is közreműködnek  az ökológiai gazdálkodást, a környezetvédelmet és a vízkészlet védelmét tűzte ki elsődleges céljául.

A projekt a faluközösség példáján keresztül mutat alternatívát az égető társadalmi, környezeti, gazdasági problémák kezelésére. A spirituális fejlődés fontosságát hangsúlyozó ősi indiai írások alapvetően a felhalmozásra irányuló vágyak csökkentését javasolják, amellyel megfékezhető a környezet fokozódó pusztítása.

A hagyományos bölcsesség e formája szerint mindezt a belső boldogság felébresztésével, például mantra-meditáció révén lehet elérni.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.