Ősi leletek szerint

Egykor virágzó zsidó közösség élt a mai Afganisztán északi részében

Észak-afganisztáni barlangokban talált, részben héber, arámi és judeo-perzsa nyelvű iratok tanúsága szerint mintegy ezer évvel ezelőtt virágzó zsidó közösség élt a térségben.

2013.01.04 12:20MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár tudósai csütörtökön tárták a világ elé azokat az írásos leleteket - bibliai értelmezéseket, személyes leveleket, önéletrajzi vallomásokat és pénzügyi feljegyzéseket -, amelyeket Afganisztán északi-északkeleti részén lévő barlangokban fedeztek fel. Azt nem árulták el, hogy kik találták meg az iratokat, illetve hogy azok miként kerültek ki a közép-ázsiai országból - a terület ráadásul éveken át a szélsőséges tálibok rejtekhelyéül szolgált -, csupán annyit mondtak, hogy különböző régiségkereskedőktől vásárolták össze őket.

Mindenesetre a leletek először nyújtanak kézzelfogható bizonyítékot arra, hogy a térségben, amely annak idején a perzsa birodalom peremvidékét képezte, a 11. században zsidó közösség prosperált, élénk kereskedelmi tevékenységet folytatva az Európát Távol-Kelettel összekötő selyemút mentén. Haggaj Ben-Sammaj, a könyvtár igazgatója közölte, hogy az iratok felismerhető zsidó neveket tartalmaznak, és hitelességüket karbonos kormeghatározással erősítették meg.

Elmondása szerint a zsidók, mint általában a muszlim világ más részeiben is, "megtűrt kisebbségnek" számítottak a régióban, de jobban bántak velük, mint a keresztények uralma alatti területeken. A 19. század végére Afganisztán zsidó közössége hozzávetőleg 40 ezerre fogyatkozott, a 20. század közepére pedig alig ötezerre csökkent. Jelenleg csupán egy zsidó vallású személyt tartanak nyilván az országban, szemben az Izrael ádáz ellenségének számító Iránnal, ahol 25 ezren élnek.

A most közzétett írásos leleteket, amelyek együttesét a szakértők máris elnevezték "afganisztáni genizának", jelentőségükben azokhoz az iratokhoz hasonlítják, amelyek több mint száz éve kerültek elő a kairói zsinagógából.

A héber geniza szó olyan tárolóhelyet jelöl a zsinagógában, annak közelében vagy zsidó temetőben, ahol a vallásos zsidók már nem használható, de meg nem semmisíthető írásokat és könyveket őriznek. A zsidó vallás szabályai szerint ugyanis a sérült, elhasználódott írásokat sem szabad megsemmisíteni, ha tartalmazzák Isten nevét; azokat megfelelő szertartással el kell temetni. A hivatalos temetésig az írásokat a genizában tárolják, és a szabály nem csupán a vallásos irományokra vonatkozik, hanem alkalmazták a magániratokra, szerződésekre és levelekre is.

Az 1864-ben felfedezett kairói geniza több száz éves tekercseket és könyveket tartalmazott. Az irategyüttest a legértékesebb történelmi dokumentumgyűjtemények egyikeként tartják számon.

Az izraeli könyvtár ígérete szerint az afganisztáni leleteket digitalizálják, és azt követően felkerülnek az intézmény honlapjára.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.