Fosszília

Páfrányfenyő leveleit "utánozta" a jura kori skorpiólégy

Páfrányfenyő leveleit "utánozta" a jura kori skorpiólégy. A 165 millió éves fosszíliára Belső-Mongóliában bukkantak kínai kutatók.

2012.12.01 15:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A leletet az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában (Proceedings of the National Academy of Sciences) ismertetik.

Körülbelül egy évszázada figyeltek fel a tudósok arra, hogy milyen elképesztő hasonlatosság mutatkozik meg időnként a rovarok és a növények között a fosszilizálódott leletekben. Ez a fajta hasonulás megfigyelhető a jelenkori élővilágban is: a mimikri jó szolgálatot tehet a ragadozók elleni védekezésben, de segítheti a vadászatot is - olvasható a LiveScience és a PhysOrg tudományos hírportálon.

A 38,5 milliméteres rovart először nem vette észre a Tung Zsen paleoentomológus irányításával dolgozó kutatócsoport, amely ősi páfrányfenyő levélének vélte a kőzetbe ágyazódott fosszíliát. Közelebbi vizsgálat során derült ki, hogy skorpiólégyről van szó, amely az elnevezést a hímek potrohának sajátságos, körte alakú, páros fogókban, kampókban végződő, skorpiótüskére emlékeztető végszelvényéről kapta. Az adott faj a csőrösrovarokhoz tartozik, amelyek egyedei valamilyen felületről lecsüngve lesik a zsákmányt.

A terület, ahol a Juracimbrophlebia ginkgofolia skorpiólégy fosszíliája előkerült, 165 millió éve egy nagy, viszonylag sekély tó partvidéke volt, amelynek egy részét erdőségek, másik részét cserjés borította. A növények - tűlevelűek, páfrányfenyők, zsurló - jól alkalmazkodtak a szezonális, némiképp száraz éghajlathoz.

Amikor a Juracimbrophlebia ginkgofolia kiterjesztette szárnyait, egy mára kihalt páfrányféleség, a Yimaia capituloformisra ötágú leveleihez vált hasonlatossá.

A kutatók szerint a skorpiólégy e mimikri segítségével rejtőzködött a ragadozók elől, hiszen viszonylag nagy teste, gyenge szárnyai és végtagjai miatt ideális zsákmány volt. Nagy valószínűséggel azonban a Juracimbrophlebia ginkgofolia kölcsönösen előnyös szimbiózisban élt a páfrányféleséggel, a menedékért cserébe a skorpiólégy megszabadította a növényt a leveleit kedvelő rovaroktól.

"A rovarok mimikrijének gyakorlatilag összes esete az elmúlt 100 millió évben a virágos növényekhez, a zárvatermőkhöz kapcsolódik. A páfrányszerű növénnyel +társbérletben+ élő Juracimbrophlebia ginkgofolia esete viszont azt tanúsítja, hogy az alkalmazkodásnak ez a formája a páfrányszerű növények esetében is kialakult, sokkal korábban, mint hogy a virágos növények megjelentek volna bolygónkon" - hangsúlyozta Conrad Labandeira, a Smithsonian Természettudományi Múzeum kurátora.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.