Egyenlő pozícióban voltak a nők és a férfiak

A nők hatalmi tényezők voltak az ókori Görögországban

A nők születésük jogán hatalmi tényezők voltak az ókori Görögországban - bizonyították be DNS-vizsgálat segítségével brit kutatók.

2008.06.03 10:23MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A felfedezés része annak a kutatásnak, amelyet a Manchesteri Egyetem archeológusai évek óta folytatnak Európa első jelentős városállamában, Agamemnón király Mükénéjében - olvasható a The Guardian brit lap online kiadásában. "Mindeddig azt hittük, hogy az antik Görögországban a nőket alig valamivel többre értékelték, mint az egyéb +ingóságokat+. Kutatásaink bebizonyították, hogy ez a feltételezés teljesen elhibázott" - mutatott rá Terry Brown, a Manchesteri Egyetem élettudományi fakultásának professzora. 

A legenda szerint Agamemnón hadseregével Trója ellen indult, s az akháj csapatok fővezére lett, hogy visszahozza szövetségese, Meneláosz feleségét, Helénát, aki Párisszal, a trójai herceggel szökött meg. A mükénéi várat Heinrich Schliemann tárta fel az 1870-es években, aki felfedezte a királysírokat, s bennük az ékszerekkel, halotti aranymaszkkal borított porladó csontvázakat. "Felfedeztem Agamemnón, Eurimedon és társaik földi maradványait, akiket a győzelem tiszteletére rendezett vacsorán a hűtlen Klütaimnesztra királyné, s szeretője, Aigisztosz mészárolt le" - írta a felfedezés kapcsán Heinrich Schliemann.
 
A felfedezés óta a kutatók meghatározták a temetkezés korát, kiderítve, hogy az túlontúl régi ahhoz, hogy Agamemnon földi maradványait őrizhesse. Ennek ellenére Mükéné régészeti kincsesbányának bizonyult, amelyet állandóan kutatnak az archeológusok. A közelmúltban a tudósok a legmodernebb technikákat vetették be, beleértve az arcrekonstrukciót. Így John Prag és Richard Neave manchesteri kutató életre keltette az Európa első városállamát irányító uralkodók "családi albumát". 

A legutóbbi kutatás során DNS-vizsgálatokat végeztek: a 35 "királysír" lakója közül 22 csontvázból vettek mintát, ám mindössze négyből sikerült a genetikai elemzés elvégzéséhez elegendő anyagot nyerni. A tudósokat az anyai ágon öröklött úgynevezett mitokondriális DNS érdekelte. A minták elemzése meglepő eredményeket hozott a manchesteri kutatók számára. Mint kiderült, a négy csontvázból kettő egymással vérségi kapcsolatban nem álló férfié volt.
 
A másik kettő - egy férfi és egy női viszont közeli vérrokonok, s feltehetőleg házastársak csontváza. Az arcrekonstrukció szerint a férfi és a nő igen hasonlított egymásra, így valószínű, hogy testvérekről van szó. Eleinte a kutatók azt feltételezték, hogy a nőt azért látták el bőséges "útravalóval" a túlvilági létre, mert egy igen befolyásos férfi felesége volt. Ez egybevágott volna a korábbi elméletekkel, miszerint az antik görög világban a nőknek semmilyen hatalmuk sem volt, befolyást csupán férjük révén érhettek el. 

"Ám ez a felfedezés azt mutatja, hogy a férfi és a nő egyenlő társadalmi pozícióban volt, s egyenlő hatalommal bírt. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a nők az ókori Görögországban születési joguk okán rendelkeztek befolyással" - mutatott rá Terry Brown. 

A Manchesteri Egyetem professzora a korábbi nézeteket azzal magyarázza, hogy az antik Görögországra hatalmi viszonyaira, az ókori görögök életmódjára vonatkozó elméleteket a régészek korábbi nemzedékei dolgozták ki. Valamikor az archeológusi pályát férfidominancia jellemezte, s így a kutatók a leleteket férfiszemmel értékelték. "Napjainkban ez változófélben van, s az antik görög asszonyokat immár új megvilágításban látjuk" - hangsúlyozta Terry Brown.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.