Látványos ám egyben pusztító jelenség is

Tornádó: miért porszívózza az ég a Földet?

Gátér térségében figyeltek meg legutóbb tornádót Magyarországon május 20-án. Sokan a felmelegedéssel kapcsolják össze a jelenséget, és annyiban igazuk is van, hogy a feláramló meleg levegő szerepet játszik a tornádók kialakulásában.

2008.06.03 07:21ZONA
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az egyik leglátványosabb légköri jelenség a tornádó, persze legalább annyira földi jelenség is, mint amennyire légi. Ennek oka egyszerű: kapcsolat ez ég és föld között, és nem is mindig látszik a tölcsér, jóllehet a kölcsönhatás, azaz a tornádó létrejött. Egy kínai mítosz szerint a világ úgy született, hogy egy óriás szétválasztotta egymástól az eget és a földet. Addig tolta egymástól, amíg az ég fent maradt, távol a földtől. 

A munkában azonban annyira elfáradt, hogy ledőlt, és meghalt. Izzadságából lettek a patakok, véréből a folyók, húsából és csontjából a termőföldek és a hegyek, a testén élősködő nyüvekből és tetvekből pedig az élőlények, az emberek. Nos, a tornádó lényegében az ég és föld közötti távolságot köti össze, és mintha egyetlen célja volna csupán: felszippantani a magasba mindent, amit magával képes ragadni, hogy aztán szétszórjon élőt és élettelent akár több kilométerre attól a helytől, ahonnan elrabolta. 

S bár úgy működik, mint egy porszívó, a tárgyakat többnyire vízszintes, oldalirányban mozgatja, repíti, forgástengelye mentén, vonatkozik ez a vízfelszín felett kialakuló víztölcsérekre is. Egy gepárd akár el is futhatna egy kisebb tornádó elől, hiszen rövid távon akár 110 km/h sebességre is képes, de az ember a saját lábán még e tölcsérek elől is aligha menekülhet, akkor se, ha csak két-három percig üldözné a forgószél. Theodore Fujita és Allen Pearson kidolgozott egy rendszert - a szél sebességét és pusztítását alapul véve -, és itt bizony az F0-s fokozat, a gyenge is 65-115 km/h-s rohanást jelent, az F5 pedig 412-510 km/h-t. Tehát fontos észrevétel, hogy nincs is olyan messze az ég, s tornádót látva jövünk rá csak a mítoszok csalafintaságára, hogy ég és a föld valójában sosem vált szét igazán, mindvégig kölcsönhatásban maradt.
 
A tornádók kialakulásának megértésében segítségünkre lehetne az elnevezése, de nem könnyű visszavezetni a szó eredetét. Legtöbben a spanyol tornado szót emlegetik, mert azt jelenti, forgószél (a tronar pedig azt, hogy mennydörög). A vihart az ember leggyakrabban úgy észleli, hogy megváltozik a légkör színe, felhők gyülekeznek, csökken a hőmérséklet, feltámad a szél. Aztán jöhet a vihar, az elektromos feszültséggel teli állapot, csapkodhatnak a villámok, és máris nyakunkon a zivatar - és ami fontos: megváltoznak a légnyomási viszonyok. 

Bővebb cikk a témában, ha ide kattint!

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.