Egy kis "történelem"

A kémiai Nobel-díj és kitüntetettjei

Két amerikai kutató, Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka kapta fehérjekutatásokért az idei kémiai Nobel-díjat.

2012.10.10 12:28MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 104. alkalommal ítélték oda, s 63 alkalommal kapta egy tudós egyedül, 23 alkalommal két és 18 alkalommal három tudós megosztva. A díjat 163 tudósnak ítélték oda, de a kitüntettek száma csak 162, mivel az angol Frederick Sanger eddig egyedüliként két alkalommal is megkapta a díjat. A kitüntetettek átlagéletkora 57 év, eddig a legfiatalabban, 35 évesen 1935-ben Frédéric Joliot-Curie, legidősebben, 85 évesen 2002-ben az akkor 85 éves John B. Fenn vehette át a kémiai Nobel-díjat.
 
Az 1954-ben kémiai Nobel-díjat kapott amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is kitüntették - ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését önállóan kapta. A 162 kitüntetett között négy nő van: Marie Curie 1911-ben, a lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, Ada Jonat 2009-ben nyerte el a díjat. Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin egyedül vették át a kitüntetést, és Curie asszony 1903-ban a fizikai Nobel-díjat is megkapta. 

Két kémiai Nobel-díjas nem vehette át a neki megítélt kitüntetést: a náci Harmadik Birodalom hatóságai arra kényszerítették Richard Kuhnt, majd Adolf Butenandtot, hogy a nekik 1938-ban, majd 1939-ben megítélt kémiai Nobel-díjat visszautasítsák. A két tudós csak a második világháború után vehette át a Nobel-díjat, az azzal járó pénzösszeget viszont - az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt - már nem kapták meg. Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. 

Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd (1865-1929) vehette át "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek". Az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György (1885-1966) kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért". 1986-ban a Kanadában élő Polányi János (1929-) megosztva kapta a díjat "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért". 

1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek (1927-) "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért", míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershkónak (Herskó Ferenc 1937-) a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeiért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.

Az elmúlt évtized díjazottjai: 
2002 - Az amerikai John B. Fenn, a japán Tanaka Koicsi és a svájci Kurt Wüthrich a proteinek kutatásában elért, az életfolyamatok jobb megértését lehetővé tevő eredményeiért, amelyek a jövőben elvezethetnek a rákkal megbirkózó új gyógyszerek előállításához, végső soron a betegség gyógyításához.
 
2003 - Az amerikai Peter Agre és Roderick MacKinnon, akik a sejtmembrán csatornáinak kutatása során magyarázatot adtak arra, miként jutnak keresztül a sók és a víz a sejtfalon. Az így nyert ismeretek nagy jelentőséggel bírnak az emberi vese, szív, izmok és idegrendszer működésének és megbetegedéseinek megértésében. 

2004 - Az izraeli Aaron Ciechanover és Avram Hershko, továbbá az amerikai Irwin Rose, akik felfedezték a sejtek egyik legfontosabb ciklikus folyamatát, a proteinek lebontásának szabályozását, amelynek köszönhetően ma már molekuláris szinten megérthető, miként ellenőriznek a sejtek központi folyamatokat az emberi szervezetben. 

2005 - Az amerikai Robert H. Grubbs és Richard R. Shrock, valamint a francia Yves Chauvin a szerves szintézisen belüli metatézis-módszer kifejlesztéséért. E módszer révén laboratóriumi úton olyan új molekulákat lehet létrehozni, amelyek igen hasznosak a gyógyszeriparban és a környezetbarát műanyagok gyártásában.
 
2006 - Az amerikai Roger D. Kornberg a génekben tárolt információk másolásával és a proteintermelő sejtek más részeire történő átadásával kapcsolatos munkájáért. 

2007 - Gerhard Ertl német kutató a szilárd felületeken végbemenő kémiai reakciók vizsgálatáért.
 
2008 - Roger Tsien és Martin Chalfie amerikai, valamint a japán Simomura Oszamu a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért, a zöld fluoreszcens protein (GFP) felfedezéséért és hasznosításáért.
 
2009 - Ada Jonat izraeli, Thomas Steitz amerikai és az indiai születésű amerikai Venkatraman Ramakrishnan a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásáért. 

2010 - Az amerikai Richard F. Heck, a japán Negisi Ei-icsi és Szuzuki Akira a szénatomok új és hatékony összekapcsolásáért, amely lehetővé teszi a mindennapi életet befolyásoló komplex molekulák építését. 2011 - Az izraeli Daniel Shechtman (Sehtman) a kvázikristályok felfedezéséért.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.