Mikre képes a majomagy...

Majomgondolattal mozgatott robotkar

Amerikai kutatók által kidolgozott kísérletek keretében majmoknak sikerült puszta gondolatukkal működtetni egy robotkart, amellyel megragadták a táplálékot, hogy aztán megegyék az így szerzett élelmet.

2008.05.28 19:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A pennsylvaniai Pittsburgh egyetemén Andrew Schwartz kutató és munkatársai által végrehajtott, a sorozat keretében korábban megvalósított próbálkozásokon túllépő kísérletről a Nature című tudományos folyóirat szerdai száma közölt beszámolót. Az előző kísérletektől eltérően a feladatsorozatot, amely abból állt, hogy a robotkart gondolati úton vezérelte a majom egy akadály megkerülésére, majd az étek megragadására és arra, hogy a szájához vigye az élelem elfogyasztásához, ezúttal teljesen az agytevékenység vezérelte.

A korábbi esetekben, amelyekről már jelent meg tudományos beszámoló, a műveletsor egyes részeit informatikai segítséggel hajtották végre. Az új, három irányú mozgásra képes robotkar is sokkal többre képes, mint elődje. Az ilyen gép-agy interface - egy jelrendszert egy másikra "lefordító" közvetítő eszköz - bizonyos típusait már alkalmazták embereknél. Ezek a jövőben agyi károsodás vagy más ok következtében megbénult személyek mozgásának segítésére is alkalmasak lehetnek. Előfordul, hogy a betegség érintetlenül hagyja az agy bizonyos részeit, amelyeknek szerepe van a mozgásban.

Az ilyen károsultak agya képes lehet arra a tevékenységre, amely egészséges embernél elindítja a mozgást. A megoldás az lehet, hogy ezt az agyi utasítást a mozgást irányító agyrészbe, a cortexbe beültetett különleges elektródával rögzítik és továbbítják a robotkarnak. A kutatók számára elég volt néhány nap ahhoz, hogy két mozgásképtelenné tett makákó majmot megtanítsanak arra, miként lehet gondolati úton irányítani a válluk elé helyezett robotkart. Terveik szerint két éven belül embereken is kipróbálhatnak egy bonyolultabb agy-gép interface-t, a kutatás másik célja pedig olyan robotkar kidolgozása lesz, amely bonyolultabb mozgásra is képes.

Az első sikerek ellenére azonban még hosszú utat kell megtenni az új technológia kiterjedtebb klinikai alkalmazásához - kommentálja a kutatást a Nature hasábjain John Kalaska, a montréali egyetem kutatója. Javítani kell az elektródák megbízhatóságát, mivel azok heteken belül elromlanak, holott évekre kellene biztosítani jó működésüket. A sikereket egyelőre csak laboratóriumi körülmények között érték el, a szükséges felszerelés nehezen mozgatható és állandó műszaki felügyeletre szorul.

A gondolati irányítást is meg kell tanulni, különben a túl heves gondolattal előidézett mozgás is kárt okozhat - normális körülmények között a megfelelő mozgáshoz szükséges információkat a bőr, az izmok és az ízületek érzékelő idegei szolgáltatják, így a robotokat is el kell látni ilyen funkciójú érzékelőkkel - írja Kalaska, aki szerint ezek igazi kihívások ugyan a kutatók számára, de nem megoldhatatlanok.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.