Az első ígéretes kő

Szikladarabot azonosított a Curiosity a Marson

A Curiosity marsjáró francia fejlesztésű kamerájával azonosította az első ökölnagyságú követ, és a kísérlet ígéretesnek látszik - közölte az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal, a NASA.

2012.08.20 19:13MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A NASA által indított, és augusztus elején a vörös bolygón landolt robot ChemCam (vegyészet és kamera) nevű berendezésével rövid ideig pásztázott egy kis szikladarabot - áll a hivatal közleményében.

"Ez igen biztató. Fontos tudományos felfedezésekre számíthatunk a ChemCamnak köszönhetően, amely a következő években több ezer célpontot elemez majd" - mondta Sylvestre Maurice, a ChemCam-program egyik vezetője, a délnyugat-franciaországi Toulouse-ban működő Asztrofizikai és Bolygókutató Intézet (IRAP) munkatársa.

Az első szikladarabról kapott adatok jobbak, mint amilyeneket a földi kipróbálás során kaptunk - mondta az IRAP kutatója, egyike azoknak, akik a francia űrkutatási központtal (CNES) együttműködve a kamerát megtervezték.

A ChemCam a Curiosity egyik legfontosabb eszköze, és egyike a legkönnyebben láthatóknak, ugyanis a robot elején lévő rúdra erősítették, amitől küklopszra emlékeztet a marsjáró.

A lézerből, távcsőből és kamerából összerakott forradalmian új kutatási kamera a Curiosity körül 9 méteres körben képes elvégezni a sziklák és a talaj elsődleges elemzését.

A ChemCam 30 lézerimpulziót bocsátott ki tíz másodperc alatt a Coronation (Koronázás) névre keresztelt kődarabra. Ahogy a lézer letapogatja a sziklát, a kutatók figyelik, hogy változik-e a kavics összetétele, ami arra enged következtetni, hogy más elemek is jelen vannak a felszínen.

"Sok jelet kaptunk a Coronationről" - mondta Roger Wiens, aki a ChemCam-kísérleteket irányítja az Új-Mexikó amerikai szövetségi állambeli Los Alamos-i laboratóriumban, s aki egyben a nyolc év alatt kifejlesztett eszköz másik tervezője.

A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program keretében felbocsátott Curiosity augusztus 6-án szállt le a Marsra, és azt vizsgálja, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek esetleg lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését. Ugyancsak vizsgálja a Mars légkörét és geológiáját is.

A robot jelenleg 12 kilométerre van az 5000 ezer méter magas Sharp-hegy lejtőitől.

Space.com


Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.