Már több ezren nézték meg őket

Keresztelő Szent Jánosé is lehetnek a Bulgáriában feltárt csontok

Akár Keresztelő Szent Jánosé is lehetnek a Bulgáriában, Szozopol közelében, egy V. századi monostorban feltárt csontok.

2012.06.15 18:22MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Szveti Ivan (Szent János) szigetén két éve előkerült márvány ereklyetartó apró koponyadarabokat, állkapocs- és kézcsonttöredékeket, egy fogat, valamint három állati csontot rejtett. A leletek a szozopoli múzeumban vannak kiállítva, ahol már több ezren voltak kíváncsiak a feltételezett relikviákra. A radiokarbonos kormeghatározással foglalkozó oxfordi ORAU (Oxford Radiocarbon Accelerator Unit) kutatói Tom Higham professzor vezetésével vizsgálták a csontmaradványokat. 

Az ORAU a világ egyik vezető, régészeti leletek kormeghatározásával foglalkozó laboratóriuma, s a jobb kéz egyik ujjpercén elvégzett vizsgálatok arról tanúskodnak, hogy az adott személy a Kr.u. 1. században élt, akkor, amikor Keresztelő Szent János. A Koppenhágai Egyetem genetikusai három csont DNS-vizsgálatát végezték el, kimutatva, hogy ezek egyetlen személytől, egy férfitől származnak, akinek családja a jelenkori Közel-Keleten élt. Mint Tom Higham rámutat, természetesen nem lehet bizonyossággal állítani, hogy a csontok Keresztelő Szent Jánostól származnak, de nem is lehet ezt kizárni. "Sokkal kevésbé vagyok szkeptikus, mint a vizsgálatok kezdetén" - fogalmazott az Oxfordi Egyetem professzora. 

Az ereklyetartó közelében a bolgár régészek egy apró, vulkanikus kőzetből, tufából készült ládikát fedeztek fel, amelynek fedelén az ógörög nyelvű felirat Keresztelő Szent Jánosra, valamint egy dátumra, feltételezett születésnapjára, június 24-re utalt. Georges Kazan oxfordi régész, aki doktori értekezését az ereklyék 5-6. századi "mozgásáról" írta, úgy véli, hogy a bulgáriai leletek autentikusak lehetnek.
 
A tufa Kappadókiából, a mai Törökország területéről származik, ezen az útvonalon szállították az 5-6. században a Szentföldről Konstantinápolyba az ereklyéket, amelyeket előszeretettel gyűjtöttek a bizánci császárok. Az uralkodókat utánzó arisztokrácia is gyűjtötte az ereklyéket, amelyeket sokszor különleges kegy jeleként adományoztak oda. "A Szveti Ivan szigetén lévő monostor esetleg patrónusától, a konstantinápolyi elit tagjától kaphatta az ereklyét" - vélekedett Georges Kazan, hozzátéve, hogy a kis szigetre könnyű volt eljutni a bizánci fővárosból, hiszen a fekete-tengeri kereskedelmi főútvonal mentén található.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.