Már Kr.e. 400 körül végeztek trepanációt
Az inka gyógyítók képzett agysebészek voltak
Az inka gyógyítók képzett agysebészek voltak, az általuk végzett koponyalékelést a páciensek kilencven százaléka túlélte - derült ki egy amerikai kutatás során.
2008.05.15 09:30MTIA koponyalékelést, azaz trepanációt Dél-Amerikában már Kr.e. 400 körül végezték, de a beavatkozás a világ más tájain is ismert volt. A régészek régóta vitatkoznak arról, hogy a műtétet a betegek gyógyítására alkalmazták-e, vagy rituális célból. Ezt a vitát döntheti el a Dél-Connecticuti Állami Egyetem tudósai által végzett kutatás, akik 11 temetkezési helyett tártak fel Cuzco, az inkák ősi fővárosa környékén - olvasható a National Geögraphic News hírei között.
Mint a kutatás rávilágított, a trepanáció igen elterjedt beavatkozás volt az inkáknál: a 411 fellelt koponyából 66-ot lékeltek meg az egykori gyógyítók. Az egyik temetkezési helyen 59 koponyát találtak, s közülük 21-et, vagyis több mint a harmadát trepanálták. Némely koponyát többször meglékelték, az egyiken pedig hét műtétet végeztek. Majdnem minden esetben a beavatkozást a koponya közepén, vagy baloldalán végezték - azon a tájékon, amelyet nagy valószínűséggel megsebesíthetett a csatában egy jobbkezes harcos.
Tizenkilenc nő is átesett a koponyalékelésen, ami arra utal, hogy a műtétet nem csupán sebesülések, hanem egyéb okok miatt is elvégezték - esetleg epilepszia, vagy krónikus csontfertőzés gyógyítására alkalmazták. Ami a gyógyulási statisztikát illeti, a legrégibb koponyaleleteken nincs jele a csont gyógyulásának, ami azt jelenti, hogy a páciensek nem élték túl a beavatkozást. Idővel a módszerek egyre tökéletesebbé váltak, s Kr. u. 1400 körül már a betegek 90 százaléka meggyógyult.
A trepanálást a koponyacsont fokozatos kapargatásával végezték, ami viszonylag kíméletes volt, nem okozott kiterjedt sebesülést. Az egykori sebészek gondosan elkerülték azokat a területeket is, ahol a beavatkozás agysérülést, vérzést, vagy fertőzést okozhatott volna. Az inka gyógyítók kiválóan ismerték a növényeket, amelyeket fájdalomcsillapításra és a seb fertőtlenítésére használtak. A kutatás eredményeit a The American Journal of Physical Anthropology legújabb számában publikálták.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:55 Meteorológia: immár több mint egy évtizede hóínség jellemzi Budapest éghajlatát
- 20:53 Agrometeorológia: kiadós csapadék segíti a friss vetést
- 16:31 Megakadályozták egy ortodox püspök húsvéti zarándoklatát Moldovában
- 14:27 Betiltották Virginia állam zászlaját a római istennő fedetlen melle miatt
- 12:22 Elismerné a Krím félszigetet Oroszország részeként az USA - Bloomberg
- 10:49 Elkészült a TAL vezeték bővítése, Csehországnak nincs szüksége orosz kőolajra
- 8:37 Szívműtéten esett át Nyilasi Tibor
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06