Elismerik az UFO jelenséget!

Az istenhit nem zárja ki a földönkívüliek létezésébe vetett hitet

Hihetünk Istenben és a földönkívüliekben. El lehet fogadni más világok és más életek létezését, akár olyanokét is, amelyek fejlettebbek a miénknél anélkül, hogy megkérdezőjeleznénk a teremtésbe, a megtestesülésbe és a megváltásba vetett hitünket - mondta José Gabriel Funés, a Specola Vaticana, a Szentszék Castel Gandolfó-i csillagvizsgálójának igazgatója.

2008.05.14 12:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A 45 esztendős argentin jezsuita atya, aki 2006 augusztusa óta vezeti az obszervatóriumot, a Vatikán hivatalos lapjának, a L,Osservatore Romanónak adott interjúban úgy vélekedett: annak ellenére, hogy számos csillagász minden alkalmat megragad ateizmusának nyilvános tanúságtételére, csupán mítosz annak állítása, hogy az asztronómia segíti az ateista világlátást. 

- Számomra úgy tűnik, hogy éppen az, aki a Specolában dolgozik, tanúsíthatja a lehető legjobban, hogy lehet Istenben hinni és komoly tudományos munkát végezni - mondta Funes, aki szerint, ahogyan sokféle teremtmény létezik a Földön, lehetnek más, Isten teremtette intelligens lények is. 

Ez nem ellenkezik a keresztény hittel, mivel az ember "nem szabhat határokat Isten alkotói szabadságának". "Ha a földi teremtményeket Szent Ferenccel mondva "fivérnek", "nővérnek" nevezhetjük, miért is ne beszélhetnénk "földönkívüli fivérről"? Elvégre ő is a teremtés része lenne" - tette hozzá a Specola igazgatója. 

Ami pedig az ismeretlen világok lényeinek megváltásával kapcsolatos problémákat illeti, Funes atya megjegyezte: "Még ha léteznek is más intelligens lények, nem biztos, hogy szükségük van a megváltásra. Elképzelhető, hogy teljes barátságban maradtak Teremtőjükkel". És mi van akkor, ha ezek a földönkívüliek "bűnös lelkek?" A jezsuita páternek erre is megvan a válasza: "Jézus egyszer s mindenkorra megtestesült. 

A megtestesülés egyszeri és megismételhetetlen történés. Éppen ezért biztos vagyok abban, hogy valamilyen módon számukra is megadatna az isteni könyörületesség, ahogyan az embereknek." A Specola igazgatója az interjúban kitért arra is, hogy az ősrobbanás (big bang) elmélete nem mond ellent a bibliai teremtéstörténetnek. 

- A Biblia alapvetően nem tudományos könyv, hanem a szeretet levele, amelyet Isten népének írt egy két- vagy háromezer éves nyelvezettel. Akkoriban természetesen ismeretlen volt egy olyan elmélet, mint az ősrobbanásé. Éppen ezért nem kérhetünk számon a Bibliától tudományos választ. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a jövőben nem lesz-e az univerzum eredetének teljesebb magyarázata, mint a big bang" - mondta José Gabriel Funes atya, aki szerint éppen ezért kell begyógyítani olyan sebeket, mint a Galilei-ügy, és megvalósítani az együttműködést az egyházi és a tudományos közösség között. 

- Hiszem, hogy a tudomány és hit közötti problémák egyike a tudatlanság. Egyfelől a tudósoknak meg kellene tanulniuk helyesen olvasniuk a Bibliát, és megérteni hitünk igazságát. Másfelől a teológusoknak és az egyházi embereknek naprakésznek kellene lenniük a tudományos fejlődésben, hogy hatékony válaszokat adhassanak a folyamatosan felmerülő kérdésekre  - figyelmeztetett a vatikáni csillagász.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.