Árulkodó koponya
Százhúszmillió éve élt a "szellemvadász"
A százhúszmillió éve élt "szellemvadász" sárkány koponyáját tárták fel Kína északkeleti részén.
2012.03.26 22:10MTIA leletről a Naturwissenschaften áprilisi számában jelenik meg tanulmány. A Guidraco venator, vagyis a "szellemvadász" egy "rendezetlen" fogazatú pteroszaurusz volt, maradványai a kora kréta időszaki lelőhelyről, a csiufotang-i (Jiufotang) formációból kerültek elő Liaoning tartományban. Szárnyfesztávolsága elérte a 4-4,5 métert, s koponyáján valószínűleg a repülést segítő csonttaréjjal büszkélkedett.
Vélhetően halakkal táplálkozott, erre engednek következtetni a koponya mellett talált, halcsigolya-darabkákat tartalmazó koprolitdarabkák (fosszílizálódott ürülék). Másrészt a harminc centiméteres csőre végén meredező 5 centiméteres, tűhegyes fogak kiválóan alkalmasak voltak a halfogásra.
"A +szellemvadász+ nagy hasonlóságot mutat a Brazíliában feltárt Ludodactylus pteroszaurusszal" - hangsúlyozta Vang Hsziaolin (Wang Xiaolin), a fosszíliát felfedező kínai-brazil expedíció vezetője. Mint a paleontológus rámutatott, a kora kréta kori pteroszauruszok némelyike Ázsiából származhatott, majd később vándoroltak más térségekbe, például Brazíliába.
"A Guildraco előfordulási helye egybecseng ezzel a hipotézissel" - mutatott rá Alexander Kellner, a Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem paleontológusa, a tanulmány társszerzője. Vang Hsziaolin szerint elképzelhető, hogy a pteroszaurusz kénytelen volt elhagyni a csiufotangi-formációt, nem bírván a versenyt a madarakkal, amelyek szintén hallal táplálkoztak. A pteroszauruszok (Pterosauria) - "szárnyas gyík" - repülő őshüllők rendje volt, amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek.
A pteroszauruszok voltak az első gerincesek, amelyek szert tettek a repülés képességére. A korai fajoknak hosszú, fogakkal teli állkapcsa volt és hosszú farka, a későbbi formák esetében a farok jelentősen megrövidült és voltak olyan fajok, amelyeknél a fogak is hiányoztak.