Ütköztek a részecskék

Jelenések a gyorsítóban: ezer isteni részecske bolyonghat a Tevatronban

Ötszázbillió szubatomi részecskeütközés adatai alapján az elmúlt évtized során ezer Higgs-bozon "(isteni" részecske) képződhetett a Tevatron-gyorsítón végzett kísérletekben

2012.03.07 15:37MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Sajnos ezek nem elég szignifikáns eredmények, hogy kijelenthessük: a Higgs-bozon valóban létezik" - hangsúlyozta az eredmények bemutatásakor Rob Roser, a Fermilab fizikusa.

A feltételezett Higgs-bozon megtalálása azért fontos, mert ez az utolsó hiányzó "láncszeme" a részecskefizika 40 éve kidolgozott standard modelljének.

A Higgs-bozon léte szolgáltatná a legegyszerűbb magyarázatot arra, hogy a korai világegyetemben miként nyertek tömeget a részecskék. Ha viszont bebizonyosodna, hogy az "isteni" részecske nem létezik, a kutatók más irányban indulhatnának el, hogy kiderítsék, miként nyertek tömeget a részecskék.

"Nincs hová elrejtőznie a Higgs-bozonnak: így vagy úgy, de 2012 végére eldől a kérdés" - emelte ki Roser. Mielőtt a 6,3 kilométeres gyorsítógyűrűt, a Tevatront tavaly szeptemberben leállították, a kutatók igyekeztek annyi ütköztetést véghezvinni, amennyi csak lehetséges.

Két kutatócsoport a CDF és a DZero detektoron két különálló kísérletet végzett, két másik team pedig az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Genf mellett működő nagy hadronütköztetőjében (LHC) folytatott kísérleteket. Míg a Tevatronban protonokat és antiprotonokat ütköztettek, az LHC-ben protonnyalábokat. Ez azt jelenti, hogy négy független csapat különböző berendezéseken keresi-kereste a feltételezett részecskét, és nagyon hasonló eredményeket értek el, illetve hasonló következtetésekre jutottak. Így a Tevatronon végzett kísérletek során a Higgs-bozon tömegét a 115 és 135 gigaelektronvolt (1 GeV: 1 milliárd elektronvolt) közötti tartományban állapították meg, az LHC-mérések 115 és 127 GeV közötti tartományba helyezték.

"Ennek ellenére nem beszélhetünk bizonyosságról" - fogalmazott Roser. Gary Feldman, a Harvard Egyetem fizikusa arra mutatott rá, hogy noha a Tevatron eredményei nem olyan pontosak, mint a CERN-é, hitelt adnak a nagy hadronütköztetőben elért eredményeknek. 

"A Tevatront leállították szeptemberben, így a Higgs-bozont Európában fedezik majd fel" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban a Fermilab fizikusa.

A standard modell valamely fizikai jelenségnek, eseménynek vagy rendszernek a szakemberek többsége által elfogadott, de bizonyosan nem teljes matematikai, fizikai leírása. A részecskefizika standard modellje a gravitáció kivételével az alapvető részecskék kölcsönhatásait vizsgálja: az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást. Lényeges összetevője a Higgs-mechanizmus - amely létrehozza a részecskék tömegét -, illetve a még meg nem talált "isteni" részecske, a Higgs-bozon.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.