Árulkodó fosszíliákat fedeztek fel
Hatalmas pingvinek éltek egykor Új-Zélandon
Új-Zéland adott egykoron otthont a világ legnagyobb pingvinének, amelynek magassága elérte az 1,3 métert, a rekorderről a Journal of Vertebrate Paleontology című őslénytani szaklapban jelent meg tanulmány.
2012.02.28 22:30MTIA Kairuku grebneffi 27 millió évvel ezelőtt, egy valóságos pingvinparadicsomban élt. Új-Zéland legnagyobb részét víz borította akkoriban, csupán a jelenlegi hegycsúcsok emelkedtek ki a tengerből, így rengeteg parti költőhely kínálkozott a pingvineknek, amelyeknek több faja is élt a térségben.
A Kairuku-pingvin első nyomait az 1977-ben tárta fel a Déli-szigeten Ewen Fordyce, az Otago Egyetem paleontológusprofesszora. A továbbiakban Fordyce professzor sokkal teljesebb fosszíliákat tárt fel, majd 2009-ben meghívta Dan Ksepkát, az Észak-Karolinai Egyetem paleontológusát, hogy segítsen rekonstruálni a valaha volt óriást.
Az őslénytankutatók megállapították, hogy a madár sokkal magasabb volt, mint a jelenkori legnagyobb pingvin, a császárpingvin. Míg utóbbi 1 méteres, a Kairuku grebneffi 1,30 méteres volt, testsúlya pedig elérte a 60 kilogrammot, ami kétszerese a császárpingvinének.
Ewen Fordyce szerint a madár nagyobb testmérete alkalmazkodási mechanizmusként alakult ki, amelynek révén sokkal messzebbre tudott beúszni és mélyebbre merülni élelem után kutatva, mint modernkori fajtársai. Azt viszont nem lehet tudni, hogy miért halt ki - éghajlatváltozás, vagy ragadozók okozták-e vesztét.
"A Kairuku pingvinmércével elegáns madárnak számított sudár testével és hosszú uszonyaival. Alsó végtagjai azonban ugyanolyan rövidek és tömzsik voltak, mint jelenkori fajtársaié" - hangsúlyozta Dan Ksepka, aki kollégáival a Kairuku grebneffi pingvinen kívül leírt egy másik fajt, a Kairuku waitakit.
"Korábban azt hittük, hogy csupán két faj élt a térségben, immár ötről van tudomásunk" - jegyezte meg Dan Ksepka.
A jelenkori pingvineknek fajspecifikus élőhelyeik vannak - a Humboldt-pingvin Peru partvidékét kedveli, a Magellán-pingvin főleg Argentínát preferálja. Ugyanakkor a paleontológusok szerint az őskori Új-Zélandon a különböző pingvinfajok egymás mellett éltek.
Dan Ksepka munkatársaival az őskori pingvinek alapján azt tanulmányozza majd, hogy miként fejlődött ezeknek a madaraknak az agya, s hogyan képesek szabályozni testhőmérsékletüket a jeges vízben.
"A pingvinek olyan érdekesek, annyira különböznek más madaraktól. A fosszíliák segítségével megkíséreljük megérteni, hogy miként fejlődtek azzá, amikké" - összegezte Ksepka.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 20:53 Agrometeorológia: kiadós csapadék segíti a friss vetést
- 16:31 Megakadályozták egy ortodox püspök húsvéti zarándoklatát Moldovában
- 14:27 Betiltották Virginia állam zászlaját a római istennő fedetlen melle miatt
- 12:22 Elismerné a Krím félszigetet Oroszország részeként az USA - Bloomberg
- 10:49 Elkészült a TAL vezeték bővítése, Csehországnak nincs szüksége orosz kőolajra
- 8:37 Szívműtéten esett át Nyilasi Tibor
- 6:24 Brutális vihar Európa-szerte - apát és fiát elnyelte a föld
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06