Két szempontrendszer egyszerre?

A megújuló energiaforrások veszélyei

BirdLife Europe által készített jelentés szerint a megújuló energiaforrások is veszélyt jelenthetnek az élővilágra.

2011.12.09 23:47MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Hiába fedezik az emberek Európa energiaigényét egyre nagyobb arányban megújuló forrásokból, sokszor ezek nem a leghatékonyabb és az állatvilágra nézve nem a legbiztonságosabb zöld technológiák alkalmazásával történnek – fogalmaz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife Europe jelentése.
   
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és a élővilág védelme együttesen biztosítható a szél, a nap vagy a tenger energiájának bölcs hasznosításával is. Ennek ellenére 2020-ig a beruházások csak mintegy ötödét fordítják ezekre a technológiákra.
   
"Ha az európai kormányok elkötelezettek a valóban zöld energiák iránt, akkor az élővilágra jelentős kockázatot jelentő agroüzemanyagok és a nem átgondoltan létesített duzzasztó vagy árapály gátak helyett a biztonságos és megfelelően alkalmazott technológiákat támogatják. Nem engedhetjük, hogy a biológia sokféleség csökkenése pont a megújuló energiák térnyerése miatt gyorsuljon fel, amikor ezek célja éppen az emberi életminőség javítása lenne" - fogalmaz a szervezet.
   
A jelentés segítheti a döntéshozókat abban, hogy a két szempontrendszert egyszerre tudják alkalmazni.
    
Ariel Brunner, a BirdLife Europe EU szakpolitikai igazgatója szerint "a klímaváltozás az élővilágot és az emberiséget is fenyegeti. Míg az agroüzemanyagok használata katasztrofális következményekkel jár, a szél, valamint a megfelelően használt hullám- és árapály energia az élővilág fenyegetése nélkül szolgálhatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célokat".
   
A természetvédő szervezet szerint el kell nyerni azoknak a befektetőknek a bizalmát, akik a megújuló iparágakba invesztálnak. Ez úgy lehetséges, ha az Európai Unió kötelezően teljesítendő és erős környezet- és természetvédelmi célokat állít a tagországok elé 2030-ra. Mindeközben növelni kellene Európa technológiai és kutatási pénzeszközeit és azokat úgy hasznosítani, hogy a fejlesztések ne csak alacsony szén-dioxid-kibocsátásra hanem az élővilág megóvására is koncentráljanak. Az EU mellett a tagállamok kormányainak is nagy a felelőssége: meg kell határozniuk az államok energiaforrásinak összetételét és szabályozniuk kell a különböző – és egymással versengő - földhasználati módokat - vélik a szakértők.
   
A jelentés szerint miközben például Skócia és Németország erős szabályokkal és stratégiai tervekkel támogatja a zöld beruházásokat, más országok nem tudják megelőzni a kontrollálhatatlan és káros fejlesztéseket.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.